A kínai meteorológiai hivatal a hét elején hozta nyilvánosságra, hogy az ország szén-dioxid koncentrációja két évvel ezelőtt elérte a 392,2 ppm-et, (0,392 térfogatszázalék). A kínai statisztikákból kiderül, hogy 2011-ben a károsanyag-kibocsátás minden téren rekordot ért el.
Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója. 2006-ban előzte meg a kibocsátás akkori éllovasát, az Egyesült Államokat. Kína a becslések szerint 2015-re az USA kibocsátásának másfélszeresét eresztheti a levegőbe. A jelenlegi ötéves terv (2011-2015) célkitűzése, hogy a GDP egy egységére jutó károsanyag-kibocsátása az évtized közepéig a 2010-es szinthez képest 17 százalékkal csökkenjen, és a nem hagyományos energiaforrásokból származó energia aránya 11,4 százalékra nőjön. A központi kormány azt ígéri, hogy a GDP-arányos kibocsátást – a 2005-ös szintet alapul véve – 40-45 százalékkal csökkenti az évtized végéig, emellett pedig a megújuló energiák részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 15 százalékra növeli. A célok teljesítését illetően a szakértők pesszimisták. A kínai vezetés által kiadott tavalyi, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező jelentés is kiemelte, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának érdemi csökkenése 2030-ig nem valószínű, ami már az évtized közepére élelem- és vízhiányhoz, az átlaghőmérséklet emelkedéséhez, valamint gyakori áradásokhoz vezethet. A magas károsanyag-kibocsátásért elsősorban az emberi tevékenység okolható. A szennyező anyagok főleg az ipari üzemekből, gyárakból és a gépjárművekből származnak, amihez Kínában a jelentős mértékű szénégetés is hozzájárul; számos vidéki területen ez a legelterjedtebb fűtőanyag.
