A zöld energia már egyáltalán nem kizárólag a jövő. Miközben sok ország a hagyományos erőművekben gondolkozik, a világ másik részén az alternatív energiában látják a jövőt, s bizonyos fokig már a jelent is.
Látszólag ellentmondás, hogy éppen azok az országok fektetnek gőzerővel nem kis pénzeket a zöld energiába, amelyek jelenleg a világot például olajjal, hagyományos energiával látják el. Ők biztosan tudják, hogy a fosszilis energiahordozók előbb-utóbb elfogynak, ezért már most ,,az olaj utáni időkre” készülnek.
Naphőerőművekben termelik az energiát
Az Abu Dhabi sivatagi részén tavaly óta üzemelő Shams 1. naperőmű tükrei két négyzetkilométeres területen fekszenek, a sorok között karvastagságú csövekben speciális olaj csordogál. A tükrök ezekre a csövekre vetítik a napsugarat, amely négyszáz fokosra hevíti fel az olajat. A forró olaj a hőt a csőrendszer segítségével egy erőműbe szállítja, amely egy hagyományos villamos erőműként működik.
Ez az energiatermelő komplexum nem hagyományos naperőmű, amely a napsugarat közvetlenül alakítja át energiává. Naphőerőműnek hívják inkább, angol nyelvű Concentrated Solar Power (CSP) elnevezése vált ismertté. A technológia valójában nem új, már a nyolcvanas években létezett. Amikor azonban Kína berobbant a világ napkollektor termelésébe, s leverte az árakat, háttérbe szorult ez a „vegyes technológia”, mindenki a hagyományos naperőműveket építette inkább.
Az Abu Dhabi komplexum jelenleg a legnagyobb
Az Abu Dhabitól délre felépült erőműhöz hasonló technológia alapján a világon húsz energiatermelő komplexum működik. Közülük jelenleg az emirátusbeli a legnagyobb. Száz megawattos a teljesítménye, s a tavalyi évtől már áramot szolgáltat Abu Dhabi számára. Az erőmű kivitelezése mintegy hatszáz millió dollárba került.
Jóllehet az erőmű tényleg a jövő, ám arról az építői mélyen hallgatnak, milyen drága is egyelőre ez a technológia. Szakemberek azonban tudni vélik, hogy egy kilowatt áram előállítása 25-33 dollárcentbe kerül. Ennek az összegnek a jelentős részét az emirátus állja, az Abu Dhabi háztartások az áramot négy dollárcentért vásárolhatják meg.
A technológia kétségtelenül nagyon is alkalmas a napsütötte sivatagi világban. Másfelől viszont ki is van téve olyan viszontagságoknak, mint az erős szél, a homokviharok. Ez utóbbitól például kétméternél is magasabb kőkerítések védik az objektumot. Kevés a víz is, ami a villamosenergia fejlesztéséhez alapvetően szükséges, ezért az arab mérnökök erre külön hűtési rendszert dolgoztak ki.
Így tisztítják a tükröket a naperőműben:
2025-ben már versenyképes lehet a technológia
A jelentős építési költségek, az egyelőre drágán előállítható áram azonban nem rettenti el a világ forró tájain élőket. Abban bíznak, s erre vannak is jelek, hogy Kínában felfut az ezekhez az erőművekhez szükséges elemek gyártása, s nagyjából ugyanaz következik be, mint korábban a hagyományos napkollektor piacon. Az Abu Dhabiban felépült erőműhöz a berendezések zömét még Németországból szállították.
Az emirátus mérnökeinek igazuk lehet. Hírek szerint a marokkói sivatagban nyolcszázmillió dolláros költséggel épülő százhatvan megawattos hasonló erőmű húsz dollárcent alatti árért szállítja majd a villamosenergiát.
Tovább süllyedhetnek az árak a szakemberek szerint, ha sikerül a csövekben keringő olajat olcsóbb anyaggal, például folyékony sóval helyettesíteni. Ezzel a megoldással számítások szerint tizenöt dollárcent alá lehetne csökkenteni az árat. Az USA-beli Amerikai Fejlesztési Központ munkatársai megerősítették ezeket a várakozásokat. Szerintük a technológia olcsóbbá válásával, további megoldások alkalmazásával 2025-re a naphőerőművekben megtermelt áram költségei a felére csökkenhetnek. Ezután az e technológia segítségével előállított áram valóban versenyképes lehetne a hagyományos szén- vagy gázerőművekben megtermelt energiával.
tozsdeforum.hu
