A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet, amely leírja a villamosenergia-krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz szükséges eljárásokat – jelentette be Horváth Péter János. A MEKH elnöke kiemelte, hogy az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet kell kidolgozni, így a most elkészült dokumentumot négyévente aktualizálja majd a hivatal.
A nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározását követően a hivatal – a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (kockázati készültségi rendelet) 10. cikkének megfelelően – kidolgozta a kockázati készültségi tervet, melynek célja, hogy akár krízishelyzet esetén is biztosított legyen a felhasználók villamosenergia-ellátása. A MEKH 2021 folyamán iparági konzultációt folytatott, majd a beérkezett javaslatok alapján véglegesítette a tervet.
A most publikált dokumentum kapcsán Horváth Péter János elmondta, az Európai Unió „Tiszta Energia” Csomagjának részeként 2019-ben hatályba lépett kockázati készültségi rendelet célja olyan közös szabályok létrehozása volt, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-ellátási válságok megelőzését, segítik a válsághelyzetekre való felkészülést és az esetlegesen bekövetkező krízishelyzetek hatékony kezelését.
Magyarországon a MEKH az energiapolitikáért felelős miniszterrel közösen felel a kockázati készültségi rendelet végrehajtásáért.
A készültségi tervben szereplő intézkedésekkel kapcsolatban a hivatal elnöke kiemelte, hogy azoknak egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük. A villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok kezelése érdekében megtett vagy tervezett minden intézkedésnek teljes mértékben meg kell felelnie a belső villamosenergia-piacot és a rendszerüzemeltetést szabályozó rendelkezéseknek – tette hozzá Horváth Péter János.
Az Európai Bizottság értékeli a nemzeti kockázati készültségi terveket, amelyet követően még módosulhat annak tartalma. A hazai dokumentumot a hatóságok négyévente frissítik majd, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják – tájékoztatott az elnök.
