Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek – hangsúlyozta Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese csütörtökön a Budapest Hydrogen Summit nyitóelőadásában. Ságvári Pál bejelentette, hogy a MEKH hamarosan konzultációsorozatot indít annak érdekében, hogy megismerje és integrálja a hidrogénágazatban érdekelt hazai és nemzetközi partnerek álláspontját.
A nemzetközi hidrogéntechnológiai konferencia bevezető előadásában a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Hivatal nevében együttérzését fejezte ki az Ukrajnában zajló háború és annak tragikus következményei miatt. Ságvári Pál elmondta, hogy a hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló konfliktus fejleményeit, különös tekintettel az energetikai és egyéb közmű-szolgáltatásokban bekövetkező zavarokra. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán határkeresztező földgázvezetéken rendben zajlik a gázforgalmazás, a vezetéken február 1-je óta garantált exportkapacitások állnak rendelkezésre, és a forgalmazás jellemzően Ukrajna irányába történik.
A MEKH elnökhelyettese elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi két hétben az ukrán villamosenergia-rendszer – külső kapcsolatok nélkül – úgynevezett szigetüzemmódban működött. A MEKH, valamint a hazai rendszerirányító MAVIR Zrt. az európai partnereikkel együtt folyamatosan keresik a megfelelő megoldásokat ahhoz, hogy Ukrajna áramellátását lehetőségeik szerint támogathassák.
Ságvári Pál kiemelte, hogy Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek; a tárolóinkban 1,4 milliárd köbméter földgáz van, ami 22 százalékos töltöttséget jelent.
A hidrogéntechnológiai konferencia időszerűségére utalva a MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy – az Európai Unióban jelenleg zajló stratégiai fordulat kontextusában – hosszú távon a hidrogént nemcsak a karboncélok elréséhez szükséges tiszta energiaforrásként érdemes kezelnünk, hanem a jövő energiamixének olyan összetevőjeként is, amely csökkentheti földgázfüggőségünket.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 2021 májusában közzétette saját nemzeti hidrogénstartégiáját, amelynek célja, hogy ösztönözze a hidrogéngazdaság kiépítését, és biztosítsa hazánk aktív szerepét az európai hidrogéntechnológia bevezetésében. A magyar stratégia 2030-ra 20 ezer tonna/év karbonszegény hidrogén; 16 ezer tonna/év zöld és egyéb karbonmentes hidrogén előállításának képességét, valamint 240 MW vízbontó-kapacitás kiépítését célozza meg. A hazai stratégia része az úgynevezett hidrogénvölgyek kialakításának koncepciója is, melyek keretében kis léptékben épülne ki teljeskörű hidrogénökoszisztéma egy-egy régióban. Magyarországon Miskolc környékén, illetve a Dunaújváros-Százhalombatta térségben van erre lehetőség, ahol az ipari termelés jelentős hidrogénigényt támaszt.
Ságvári Pál előadásában beszélt az MVM-csoport Akvamarin projektjéről, melynek keretében a magyar szakemberek egy 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszer és a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő technológia létestésén dolgoznak a Kardoskúti Gáztárolónál. A pilot projekt lehetőséget biztosít az energiatárolással és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásával kapcsolatos innovációk gyakorlati teszteléséhez is.
A hatékonyan működő hidrogéntechnológiai piac bevezetéséhez elengedhetetlen a támogató szabályozási környezet kialakítása – jelentette ki a MEKH elnökhelyettese. Az Európai Bizottság 2021 decemberében elfogadott jogalkotási javaslatcsomagjával kapcsolatban, melynek célja az uniós gázpiac – többek között hidrogén alkalmazásával történő – dekarbonizációja, a MEKH elnökhelyettese kifejtette, hogy a szabályok bevezetésével érdemes kisebb lépésekben haladni, mivel a gyors „túlszabályozás” lassíthatja az ágazat fejlődését.
A hidrogénágazat fejlesztésében várhatóan részt vevő szereplők számára a szétválasztási modellel, a hozzáféréssel és a tarifaszabályozással kapcsolatos 2031-től életbe lépő szigorú előírások már most beruházást visszafogó hatással bírnak. Amennyiben az átmeneti időszak valóban ilyen rövid lesz, félő, hogy meg sem kezdődnek a befektetések a szektorban – mondta Ságvári Pál, aki hozzátette, hogy a dekarbonizációs csomagot hosszabb átmenetet biztosítva, a hidrogénpiac érettségének függvényében, a dinamikus szabályozási modell alapján lenne érdemes bevezetni.
Ságvári Pál előadásában bejelentette, hogy a MEKH hamarosan konzultáció-sorozatot indít annak érdekében, hogy megismerje és integrálja a hidrogénágazatban érdekelt hazai és nemzetközi partnerek álláspontját. A konzultációk során közösen keresünk válaszokat olyan aktuális kérdésekre, mint a hidrogéninfrastruktúra és hidrogénpiac hatékony kialakításának lehetőségei, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok meglévő gázhálózatokhoz való hozzáférése, a hálózattervezés, vagy a fogyasztóvédelem – mondta a MEKH elnökhelyettese.
