A világ óceánjai 2025-ben rekordnak számító 23 zettadzsul hőt nyeltek el – ez csaknem 40-szerese annak az energiamennyiségnek, amelyet az emberiség egész évben felhasznált. Az óceánok ennek következtében egyre melegebbek, a tengerszint egyre magasabb, és a tengeri élővilág számára is kedvezőtlenebbé válnak a körülmények.
A Copernicus 10. óceánállapot-jelentése szerint a tengerszint 1999 óta átlagosan évi 3,8 milliméterrel emelkedik, 2012 és 2025 között azonban már évi 4,2 milliméteres volt az emelkedés üteme. Közben a világ óceánjai az elmúlt 40 évben 17 százalékkal savasabbá váltak.
Ahogy a Guardian is írja: az óceánok az emberiség által kibocsátott szén-dioxid körülbelül egyharmadát, az üvegházhatású gázok által visszatartott többlethőnek pedig mintegy 90 százalékát nyelték el. Pierre Bahurel, a jelentést kiadó Mercator Ocean International főigazgatója szerint az óceán „a szemünk láttára változik”: a felmelegedés, a tengerszint-emelkedés és az ökoszisztémák pusztulása egymással összefüggő, hosszú távú változások jelei.
Európában különösen gyors a változás: a kontinens kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben rekordhosszúságú tengeri hőhullámokat mértek, amelyek a felszín alatt mélyen is tartósan magas hőmérsékletet okoztak. Egyes szélsőséges hőhullámok több mint egy hónapig tartottak.
A Földközi-tenger egészének hőmérséklete évtizedenként 0,32 °C-kal emelkedik, miközben a nyugati medencében egyértelműen gyorsul a tengerszint-emelkedés. A melegebb tengervíz a szárazföldi hőhullámokat is súlyosbítja, mivel éjszaka is hőt ad le, így kevésbé tud lehűlni a levegő.
Az óceánok felmelegedése már komoly károkat okoz a tengeri élővilágban. 2023 januárja és 2025 szeptembere között a világ korallzátonyainak 84 százalékát érte korallfehéredést okozó hőstressz. Az elmúlt 30 évben az óceán közel 5 százalékán tartósan megváltoztak a fitoplankton növekedési mintázatai, miközben az Antarktiszon 2022-ben négy császárpingvin-kolóniában teljesen sikertelen volt a költés a rekordalacsony tengeri jégborítás idején.
A Copernicus egy másik, 2026-os kutatása szerint a klímaváltozás a légszennyezés hatásait is súlyosbítja. Az év első nyolc hónapjában a világ népességének több mint egyharmada volt kitéve veszélyes szintű talajközeli ózonszennyezésnek, miközben mindössze 5 százalék élt a WHO irányelveinek megfelelő ózonszint mellett. Az erdőtüzek füstje, az ózon és a por akár több ezer kilométerre is eljuthat, ezért a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.
Forrás: The Guardian
