Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture – USDA) 1997-es számításai szerint az Egyesült Államok húsipara 1,4 milliárd tonna szemetet termelt, ami 130-szorosa az amerikai emberek által termelt hulladéknak.
Az USDA számításai szerint a szarvasmarhák nevelése és feldolgozása során keletkezett metán egyenértékű 33 millió autónak a globális felmelegedésre gyakorolt hatásával. A szárazföld felületének 26%-a legelő. A legelők nagy része korábban erdő volt. A legelő a talajerózió melegágya, globálisan a földek 70%-a merült ki a túllegeltetés miatt. Az állattenyésztés, konkrétan a takarmánynak való öntözése használja fel a világ édesvíz-készletének nyolc százalékát. Egy kiló marhahús előállításához hét kiló kukorica kell – a szám az Egyesült Államokból származik, de nálunk is adnak kukoricát a marháknak, már ahol nem nyírták ki teljesen a tejipart. Attól függően, hogy tejre vagy húsra megy-e ki a játék, kukoricadarát vagy silót, kukoricaszár-tartalmú keveréket etetnek velük. Ezek nem olyan számok, mint például a bioetanolos fenntartható fejlődés, amivel sem érdemi fogyasztáscsökkenés nem érhető el az autóban, a szén-dioxid-mérlegét meg mindenki úgy számolja, ahogy jólesik. Az állattenyésztés rovására írható CO-kibocsátásról történetesen két adat van a köztudatban. A FAO 18%-ot ír, de azzal, hogy ez nagyobb, mint a bruttó közlekedési kibocsátás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2006-ban adta ki Az állattenyésztés hosszú árnyéka című tanulmányát, ebben számoltak 18%-ot. Az 51% a Worldwatch Institute számításának végeredménye.
A washingtoni székhelyű, 1974-es alapítású, a fenntartható fejlődés kutatásával foglalkozó szervezet a Wikipedia szerint a tíz legfontosabb egyike. A Goodland-Anhang tanulmány száma úgy jön ki, hogy a FAO nem kalkulált például az állatok légzésével ( 8,7 millió tonna CO2), az állattenyésztési célú földhasználattal ( 2,7 millió tonna), alulbecsülte a metánt ( 5 millió tonna), 2002-es adatokat használt, miközben 2009-ig 12%-kal nőtt az ágazat. Évi 7,56 milliárd tonna CO2-höz képest tehát 32,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás írható az állattenyésztés rovására, de ebben már a haszontevék is benne vannak. A világ 2007-ben hústermelési rekordot állított fel 284 millió tonna hússal, és az egy főre eső húsfogyasztás 1980 és 2020 között várhatóan megduplázódik.
