A világ országai jelentős lemaradásban vannak a biodiverzitás megőrzésére vállalt kötelezettségeik teljesítésével: a 23 globális természetvédelmi célból 22 esetében nem haladnak megfelelő ütemben. Az örményországi Jerevánban összegyűlt politikai vezetők, diplomaták és természetvédelmi szakértők a finanszírozás növeléséről, a természetkárosító támogatások átalakításáról és a magánszektor szerepéről tárgyalnak.
Az ENSZ biodiverzitási konferenciájának 17. ülése, a COP17 a 2022-ben elfogadott Kunming–Montreal globális biodiverzitási keretrendszer végrehajtásának első átfogó felülvizsgálata. A megállapodás egyik legfontosabb célja, hogy 2030-ig a Föld szárazföldi és tengeri területeinek 30 százaléka természetvédelmi oltalom alá kerüljön.
A konferencián ismertetett ENSZ-jelentéstervezet szerint az országok a keretrendszerben meghatározott 23 célból 22 teljesítésével nem állnak megfelelően. Bár a becslések szerint 2030-ra a szárazföldek 27,5 százaléka kerülhet védelem alá, a biodiverzitás csökkenésének megállításához szükséges szélesebb körű intézkedések terén továbbra is jelentős az elmaradás.
Az ökoszisztémák romlása nem csupán a vadon élő fajokat veszélyezteti: a növényvédő szerek túlzott használata, a fenntarthatatlan halászat és a természetkárosító gazdasági támogatások az élelmiszer-termelésre, a vízellátás biztonságára és a gazdasági stabilitásra is hatással vannak.
Évi 200 milliárd dollárt kellene mozgósítani
A természetvédelem finanszírozása a kéthetes jereváni tárgyalások egyik központi kérdése. Az ENSZ szerint eddig 144 ország – köztük Brazília és Kína – dolgozott ki nemzeti cselekvési tervet, de továbbra sem világos, hogy az országok milyen arányban járulnak hozzá a kitűzött finanszírozási célhoz.
A megállapodás szerint 2030-ig évente legalább 200 milliárd dollárt kellene mozgósítani a biodiverzitás megőrzésére. Ezen belül külön cél, hogy a közfinanszírozásból származó források elérjék az évi 30 milliárd dollárt.
A pénzügyi források előteremtése különösen nehéz feladat a háborúk, az energiaválságok és az inflációs nyomás idején, amikor a kormányok költségvetése számos más területen is jelentős terhelés alatt áll.
Évi 500 milliárd dollárnyi természetkárosító támogatást alakítanának át
A tárgyalások másik kiemelt témája az évente mintegy 500 milliárd dollárra becsült, természetkárosító tevékenységeket támogató állami juttatások reformja.
A kormányokat arra ösztönzik, hogy két éven belül azonosítsák a legkárosabb támogatásokat, majd alakítsák át vagy irányítsák át azokat. Ilyenek lehetnek például azok a mezőgazdasági ösztönzők, amelyek az esőerdők kivágását segítik elő, valamint a szintetikus műtrágyákra és vegyi növényvédő szerekre adott állami kedvezmények, amelyek károsíthatják a talajt és a vizeket.
A reform célja, hogy a kormányok a természet pusztulását és az ahhoz kapcsolódó problémákat – köztük az élelmiszer- és energiabiztonság kérdését – úgy kezeljék, hogy közben ne kelljen feltétlenül további közpénzeket bevonniuk.
Eva Zabey, a Business for Nature nevű nonprofit szervezet vezérigazgatója a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a természetvédelem nem pusztán természetvédelmi kérdés, hanem gazdasági, költségvetési, politikai és versenyképességi ügy is, amely szorosan összefügg az ellenálló képességgel és az erőforrások biztonságával.
A Reuters beszámolója szerint több mint 130 vállalat, köztük a H&M kiskereskedelmi cég és a Nestlé élelmiszeripari vállalat közös nyílt levélben sürgette a kormányokat, hogy egyértelműbb szabályozást és a következő 12 hónapra szóló reformtervet dolgozzanak ki.
A cégek szerint a kiszámíthatóbb szabályozás vonzóbbá teheti a természetvédelmi beruházásokat is.
A Conservation International nonprofit szervezet becslése szerint a támogatások teljes költsége évente 11 és 24,7 billió dollár között lehet. Ennek oka, hogy az államok sokszor kétszeresen fizetnek: először a káros tevékenységeket támogató juttatásokkal, majd az általuk okozott károk kezelésével, például a szennyezés felszámolásával, a betegségek kezelésével és az infrastruktúra helyreállításával.
A vállalatoktól is pénzt várnak a természet megőrzésére
Mivel a közpénzek korlátozottan állnak rendelkezésre, a konferencia résztvevői a magánszektor nagyobb szerepvállalását is szorgalmazzák.
Ennek egyik eszköze a 2025-ben létrehozott Cali Fund, amelynek célja, hogy a biológiai minták digitális adatbázisaira támaszkodó vállalatok is hozzájáruljanak a természet megőrzésének finanszírozásához. Az érintett ágazatok közé tartozik többek között a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar és a kereskedelmi mezőgazdaság.
A rendszer részletei azonban még kidolgozásra várnak. Nyitott kérdés például, hogyan osszák el a pénzügyi hozzájárulásokat az országok és az őslakos közösségek között, illetve a vállalatok teljes árbevétele alapján számítsák-e ki a befizetéseket akkor is, ha üzleti tevékenységüknek csak egy része támaszkodik genetikai erőforrásokra.
Cristián Samper, a Bezos Earth Fund természetvédelmi programjainak vezetője szerint a konferencia lehetőséget ad arra, hogy a kormányok határozottabb intézkedéseket tegyenek a fajok kihalásának megállításáért.
Úgy fogalmazott, a természet helyreállítása lehetséges, de az örményországi döntéseknek nagyobb támogatást kell biztosítaniuk azoknak a természetvédelmi szakembereknek és szervezeteknek, amelyek ezért dolgoznak.
A természetvédelmi tárgyalásokat követően a klímaváltozásra összpontosító COP31 konferencia november 9-én kezdődik a törökországi Antalyában.
Forrás: Reuters
