A budapesti közterületi fák akár egyharmadát is komolyan veszélyeztetheti a klímaváltozás a következő 15 évben – derül ki a Főkert friss elemzéséből. A forróbb és szárazabb nyarak, a vízhiány, a városi beépítettség, valamint az építkezések és közműberuházások egyaránt rontják a fák életkörülményeit.
Dezsényi Péter, a BKM Főkert Kertészeti Divíziójának igazgatója az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a Főkert mintegy 110 ezer budapesti közterületi fát kezel, amelynek állapotát csaknem két évtizede folyamatosan figyelik. A tapasztalatok szerint a fák állapotromlása az utóbbi években, különösen 2022 óta felgyorsult.
Nemcsak a klímaváltozás veszélyezteti a fákat
A szakember szerint a romló állapothoz jelentősen hozzájárul az emberi beavatkozás is. A közműépítések, útépítések és egyéb beruházások során sérülhetnek a fák gyökerei, törzsei vagy koronái. A gyökérzet sérülése később korhadást indíthat el, ami meggyengítheti a fa szerkezetét és akár balesetveszélyessé is teheti.
A városi környezet önmagában is kedvezőtlenebb a fák számára, mint egy természetes erdei társulás. A burkolt és beépített felületek miatt a talaj jobban felmelegszik, a víz gyorsabban elpárolog, miközben a növények kevesebb vízhez jutnak.
A klímaváltozás mindezt tovább súlyosbítja: kedvezőbb feltételeket teremt bizonyos kórokozók és kártevők számára, miközben egyes fafajok életciklusa is lerövidülhet.
A talaj lehet a megoldás egyik kulcsa
A meglévő, idősebb fák esetében a rendszeres közvetlen öntözés önmagában nem jelent hosszú távú megoldást. Dezsényi Péter szerint ezért a talajjavításnak és a talajgazdálkodás átalakításának nagyobb szerepet kell kapnia.
Egyszerű, ugyanakkor hatékony módszer lehet a talajtakarás mulccsal, aprítékkal, lombbal vagy akár fűnyesedékkel. Ez mérsékli a párolgást és a talaj felmelegedését, miközben javíthatja a talajéletet is.
A szakember szerint az is kedvezőbb, ha a fák alatt nem csupasz, tömörödött talaj vagy rövidre nyírt gyep található, hanem megfelelő aljnövényzet.
Az új fák felnevelése egyre drágább
A kivágott, menthetetlen fák pótlásánál még nagyobb kihívást jelent a fiatal fák megfelelő felnevelése. A Főkert tapasztalatai szerint a korábban alkalmazott ültetési és öntözési módszerek már nem elegendők.
Az új fáknak több vízre, nagyobb ültetőgödörre és jobb szerkezetű talajra van szükségük. Emiatt a fiatal fák fenntartási költsége többszörösére nőtt.
A Főkert szerint ennek ellenére nincs valódi alternatíva: ha Budapest hosszú távon nagy lombkoronájú, egészséges fákat szeretne, a fiatal fák első éveiben jóval nagyobb gondozási ráfordításra van szükség.
Budapest a „22-es csapdájába” kerülhet
Dezsényi Péter szerint Budapest jelenlegi iránya akár egyfajta „22-es csapdájához” is vezethet: miközben egyre több közterületi fa lesz a városban, ezek között nagy arányt képviselhetnek a rövid életciklusú, kis méretű fák.
Ez azért jelent problémát, mert a fiatal fák lombkoronája csak évtizedek alatt válik igazán jelentőssé. A nagyobb, idősebb fák ugyanis sokkal több árnyékot adnak, hatékonyabban mérséklik a városi hőterhelést, több csapadékot képesek visszatartani, és nagyobb szerepük van a levegő tisztításában.
A Főkert igazgatója példaként Bécset említette. A két városban eltérő városfásítási fejlődés alakult ki: Bécsben a fák átlagéletkora mintegy 50 év, míg Budapesten körülbelül 25 év, és ez az érték a szakember szerint tovább csökken.
A különbség a lombkorona tömegében is látványos. Bár Bécsben nagyjából feleannyi közterületi fa található, mint Budapesten, az összesített lombkoronatömeg csaknem háromszorosa a budapestinek.
A Főkert szerint ezért nem önmagában a fák darabszámának növelése a cél, hanem olyan hosszú életű, nagy lombkoronájú faállomány kialakítása, amely érdemben képes hozzájárulni Budapest klímaadaptációjához.
Forrás: az InfoRádió/Infostart 2026. augusztus 15-én megjelent interjúja Dezsényi Péterrel, a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatójával. Az eredeti cikket Janovitz Bálint készítette
Infostart
