A globális környezeti problémák kezelése mindannyiunk érdeke, amelyhez összefogásra és együttműködésre van szükség. A vízkészletek csökkenése, minőségük megóvása megkerülhetetlen feladat, amelyben az egyéni cselekvésnek is kiemelt szerepe van, mivel az ember által okozott vízszennyezésekért negyedrészben a háztartások felelősek – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Víz Világnapja alkalmából.
Az 1992-es ENSZ Közgyűlés döntését követően minden év március 22-én ünnepeljük a Víz Világnapját. Az esemény célja, hogy ráirányítsa figyelmünket az édesvíz fontosságára és az édesvízi források védelmére. Az idei év hivatalos jelmondata: „Felszín alatti vizeink – A láthatatlan láthatóvá tétele”, amely azt üzeni, hogy a felszín alatti vizek feltárása, megóvása és fenntartható felhasználása nélkülözhetetlen jelentőségű a növekvő népesség szükségleteinek kielégítésében, az éghajlatváltozáshoz történő megfelelő alkalmazkodásban.
A Föld felszínének háromnegyed részét borító víznek csak egy része használható az emberiség számára. A felszín alatti víz alkotja a világ legnagyobb édesvíz tartalékát, ez teszi ki a világon rendelkezésre álló édesvíz több mint 97 százalékát.
Magyarország az ivóvíz készleteit tekintve nagyon jó adottságokkal rendelkezik. Felszín alatti vízkészletünk – amely hazánk ivóvízellátásának 95 százalékát teszi ki – mennyiségét, környezeti és használati értékét tekintve európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A MEKH az éves műszaki adatbekéréseit 2019-ben átalakította és különös hangsúlyt fektet az ország ivóvízforrásainak vizsgálatára és arra, hogy az egyes víziközmű-szolgáltatók pontosan milyen mértékben használják a vízbázisokat. A bekért adatok alapján a Magyarországra jellemző víztermelési típusok az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- Felszín alatti vízkivétel: rétegvíz, karsztvíz, parti szűrésű víz, talajvíz.
- Felszíni vízkivétel.
Elmondható, hogy az országban a 2020. évi adatokat tekintve az összes kitermelt víz mennyisége 658 millió m³ volt, mely mennyiség az alábbi diagramon látható módon oszlott meg az egyes vízbázisok között.
A felszín alatti vizek jellegét tekintve az emberi szennyezés hatása hosszú ideig érzékelhető, valamint a monitoring és rekreáció nehezebb, mint a felszíni vizek esetében. Kitermelésük a vízszint csökkenését idézi elő, amely káros hatással lehet a szárazföldi ökoszisztémára is.
A MEKH a víz világnapja mottója kapcsán fel kívánja hívni a figyelmet a felszíni és a felszín alatti vízbázisok védelmére, valamint a vízkészletek megóvásának fontosságára. Hangsúlyozni szükséges ugyanis, hogy a vízkészletek ember által okozott szennyezéséért a háztartások 25 százalékban felelősek, további 50 százalékban az ipar és 25 százalékban pedig a mezőgazdaság. A vízkészletünk minőségének megóvása csak közös célok kitűzése mentén hajtható végre, de ki kell emelni az egyéni cselekvés fontosságát.
