| A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2022. december 6-án 11 órai kezdettel sajtónyilvános projektzáró rendezvényt tartott a Pál-völgyi Látogatóközpont ünnepélyes átadása alkalmából. A helyszínen Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár köszöntő beszéde után Füri András igazgató mutatta be a projektet, majd körbevezette az érdeklődőket a látogatóközpontban. Déltől egy barlanglátogatás keretében Magyarország leghosszabb, 31 km-es barlangrendszerébe pillanthattak be a vendégek, amit egy állófogadás követett. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy megmutassa: a megújult látogatóközpont informatív és izgalmas lehetőségekkel várja az egyéni látogatókat csakúgy, mint a szervezett csoportokat, egyben kiváló helyszín szakmai előadásokra is. |
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2022. december 6-án 11 órai kezdettel sajtónyilvános projektzáró rendezvényt tartott a Pál-völgyi Látogatóközpont ünnepélyes átadása alkalmából.
A helyszínen Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár köszöntő beszéde után Füri András igazgató mutatta be a projektet, majd körbevezette az érdeklődőket a látogatóközpontban. Déltől egy barlanglátogatás keretében Magyarország leghosszabb, 31 km-es barlangrendszerébe pillanthattak be a vendégek, amit egy állófogadás követett.
Az esemény jó alkalom volt arra, hogy megmutassa: a megújult látogatóközpont informatív és izgalmas lehetőségekkel várja az egyéni látogatókat csakúgy, mint a szervezett csoportokat, egyben kiváló helyszín szakmai előadásokra is.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága 2023-ig Natura 2000 bemutatóhelyek sorát alakítja ki Budapesten és környékén a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program keretébenEnnek része „A természet felfedezésének élményét nyújtó bemutatóhelyek fejlesztése Natura 2000 fajok és élőhelyek megismertetése érdekében, Budapest vonzáskörzetében – III. ütem” című, VEKOP-4.2.1-15.- 2016-00004 azonosítószámú projekt keretében megvalósított, ma átadott Pál-völgyi-barlang Látogatóközpont is. A projekt 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósult meg.
A helyszínt évente 34-35 ezren látogatják, így kiemelkedően fontos volt, hogy olyan környezetbe érkezhessenek az érdeklődők, ahol megismerkedhetnek a Natura 2000 jelölő élőhelyekkel és a hozzájuk kapcsolódó élővilággal is.
A fejlesztés eredményeként a több mint százéves, de már régóta használaton kívüli egykori bányaőrház felújításával egy korszerű fogadó hely jött létre. „A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő barlangok értékeibe kaphatnak betekintést a látogatók: elmerülhetnek a geológiai, hidrológiai és természetvédelmi ismeretekben, tudást sajátíthatnak el a barlangokban élő denevérekről” – mondta az átadón Füri András igazgató. Egy külön erre a célra létrehozott oktatóteremben szakmai előadásokat lehet tartani az épület felső szintjén, és ott kapott helyet a túravezetők öltözője, a konyha és egy irodahelyiség is. A projekt teljes költsége bruttó 254,5 millió Ft.
A Pál-völgyi-barlangot a Szépvölgyi út mellett található, ma már nem aktív kőfejtőben fedezték fel, és egy néhány száz méteres szakaszt tártak fel belőle. Nem sokkal később látogathatóvá vált, a folyamatos kutatásnak köszönhetően pedig összekötötték más barlangrendszerekkel: 31 kilométerével ma Magyarország leghosszabb barlangrendszere. A túrázók a kiépített, 500 méteres útvonalon változatos cseppköveket, gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcikristályokat és még ősi kagylólenyomatokat is megcsodálhatnak ebben az évezredek óta megdermedt, változatlan földalatti világban.
Az Igazgatóság legfontosabb feladata a védett természeti területek fenntartásának megtervezése és végrehajtása, a kutatásszervezés, az ismeretterjesztés és a vagyongazdálkodás. Emellett alapvető célkitűzése a táj jellegzetes képének, érintetlenségének, az élővilág zavartalanságának, fajgazdagságának és a vizek tisztaságának megőrzése; az erdők, a talaj és más megújuló erőforrások védelme; a kultúrtörténeti értékek megóvása – a most átadott Pál-völgyi Látógatóközpont ehhez a szerepéhez járul majd hozzá jelentősen. Fontos kutatási tevékenység az élővilág folyamatos monitorozása, ami a kiválasztott élőhelyek, társulások bizonyos tulajdonságainak hosszú időn keresztül történő megfigyelését jelenti. Az így nyert adatsorok alapján nyomon követhetők a természet állapotában bekövetkezett változások, így többet tudhatunk meg a különféle, minket is érintő, de nehezen észlelhető hatásokról is.
