Az Európában kialakult energiaár-sokk okainak feltáráshoz nem elégséges önmagában csak a villamosenergia-piaci modellek vizsgálata, hanem az is elengedhetetlen, hogy az európai földgázpiac sérülékenységének szerkezeti okait is feltárják a hatóságok – hangsúlyozta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) fórumán. Magyarországon az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
Az európai szabályozó hatóságok vezetői a magas villamosenergia- és földgázárak okait és következményeit vitatták meg az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) idei első ülésein. A tárgyalásokon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt Ságvári Pál, nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes képviselte.
Az Európai Bizottság 2021. október 13-án jelentette meg közleményét a növekvő energiaárak kezelésére vonatkozó cselekvési és a támogatási eszköztárról, amelyben azonnali és középtávú megoldási lehetőségeket – többek között adócsökkentést és a piacfelügyeleti tevékenység fokozását – javasolta a tagállamok számára.
Emellett az Európai Bizottság felkérte az ACER-t, hogy 2022. április végéig részletes felülvizsgálat keretében elemezze, szükség van-e az európai uniós villamosenergia-piaci modell felülvizsgálatára. Az Ügynökség ezt az elemzést a nemzeti szabályozó hatóságok bevonásával dolgozza ki, melyeknek most kiemelt feladata a villamosenergia-piacok működése és az energiaár-válság közötti lehetséges összefüggések vizsgálata.
Ságvári Pál rámutatott, hogy a magas energiaárak minden európai uniós tagállamban komoly problémát jelentenek. Már nem csak a vállalkozások, hanem a háztartások is egyre nehezebb helyzetben vannak, sok esetben a végszámlák 30%-os emelkedéséről beszélhetünk. Mint mondta, a pénzügyi likviditás hiánya és a források alulfedezettsége miatt egyre gyakoribbak a szolgáltatói csődök, ami korábban nem tapasztalt kihívások elé állítja a végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó szabályok érvényesítését. A fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a tagállamok többféle beavatkozást vesznek igénybe. Ilyenek például az adók vagy a rendszerhasználati díjak csökkentése, az árbefagyasztás, a szabályozott árakra jogosultak körének kiterjesztése vagy a szociális támogatások – tette hozzá Ságvári Pál.
A MEKH elnökhelyettese kifejtette, a szabályozó hatóságok számára kiemelten fontos a hosszú távú hatások szem előtt tartása és a kiegyensúlyozott megközelítés, azaz a jól működő piacok fenntartása mellett az energetikai cégek szigorú felügyeletét és a megfizethető szolgáltatást is biztosítani kell. Mint mondta, olyan kockázatfedezeti stratégiák alkalmazására van szükség, melyek egyrészt megfelelő védelmet nyújtanak a fogyasztók számára a rövid távú áremelkedések ellen, másrészt hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik a felhasználói költségeket. A lehetséges megoldások keresésénél, a pénzügyi szektorban bevált példákat is érdemes megvizsgálni – tette hozzá Ságvári Pál.
A MEKH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy Magyarországon az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
