Már rövid távon is súlyosan sérülne a magyar ipar működése és versenyképessége az orosz energiahordozókat érintő uniós szankciókkal – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Figyelőnek adott interjújában. A hivatal elnöke kiemelte: a rezsicsökkentés eddig összesen körülbelül 2000 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar fogyasztóknál.
A hetilap csütörtöki számában megjelent interjújában a MEKH elnöke rámutatott, hogy a fosszilis energia részaránya még mindig 60 százalék felett van, ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a megújulóenergia-felhasználás Magyarországon. Importkitettségünk a szén esetében 40, a földgáznál 75, míg a kőolaj tekintetében 90 százalék; a földgáz és kőolaj döntő többsége pedig Oroszországból érkezik.
A hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben jelentős lépések történtek az ellátásbiztonság érdekében. Szlovénia kivételével minden szomszédunk felé kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas földgázvezetékek, üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, és új útvonal jött létre a földgáz Magyarországra szállítására is. A vezetékek kapacitáskorlátai szerinti mértékben, tehát jelenleg is van rá mód, hogy az orosz mellett az északi-tengeri kitermelésű vagy akár az észak-afrikai források is elérjék a magyar gázpiacot – tette hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarország számára az orosz földgázforrásnál jelenleg nincs olcsóbb, ezért bármilyen alternatíváról is beszélünk, ezekkel sokkal drágább lenne a hazai ellátás. Mint mondta az energiahordozókat érintő szankciók miatt a hazai ipar működése, versenyképessége már rövid távon is súlyosan sérülhet. Magyarország számára tehát rövid és közép távon nincs alternatívája az orosz gázforrásnak – mondta.
Horváth Péter János rámutatott, hogy nagyobb földgázmennyiségek LNG-forrással való kiváltására is csak közép távon van lehetőség. Ehhez két dolog szükséges: a visszagázosító kapacitások fejlesztése, valamint a visszagázosító terminálok és a gázt felhasználó földgázpiacok közötti kapcsolat kiépítése, fejlesztése, ami évekbe telik.
A rezsicsökkentés eredményeiről szólva kiemelte, hogy az intézkedés eddig összesen körülbelül 2000 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar fogyasztóknál. Hozzátette, hogy már az uniós tagállamok többségében is történtek lépések a lakossági árak féken tartása érdekében, sőt maga az Európai Bizottság is elismeri a beavatkozások szükségességét.
A Bizottság REPowerEU nevű hétpontos tervével kapcsolatban – mely már idén csökkentené az unió függőségét az orosz gáztól, 2030-ra pedig teljesen megszüntetné azt – a MEKH elnöke kifejtette, hogy javaslatok ambiciózusak, ugyanakkor túlzottan optimisták, mivel felülbecsülik mind az alternatív források reálisan elérhető szintjét, mind a ténylegesen megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. Mint mondta, az orosz gáz LNG-importokkal való kiváltását a régióban például jelentősen gátolhatják a nyugatról keletre, illetve északról délre irányuló szállítások kapacitáskorlátjai, valamint a gázhálózat kelet-nyugati irányúra tervezett gázmozgása.
Az Európai Bizottság javaslatáról szólva, mely minden tagállam számára a területén lévő tárolók idén 80, 2023-tól pedig 90 százalékos feltöltését írná elő, a MEKH elnöke kijelentette, hogy az igazságtalanul nagy terhet róna azokra az országokra – köztük Magyarországra -, ahol magas a tárolókapacitások fogyasztáshoz viszonyított aránya. Mint mondta, a magyar javaslat az, hogy a tárolóhasználati kötelezések szintjének meghatározásakor szükséges legyen figyelembe venni, hogy az adott tagállamban található földgáztároló létesítmények kapacitása hogyan aránylik az ottani fogyasztáshoz. Azt is javasoltuk, hogy ha Brüsszel az EU egészének ellátásbiztonsága érdekében írna elő tárolási kötelezettségeket, amelyek meghaladják a belső tagállami igényeket, abban az esetben az unió is vállaljon részt a többletköltségek finanszírozásában – tette hozzá.
A karbonsemleges magyar villamosenergia-termeléssel kapcsolatban Horváth Péter János emlékeztetett, hogy 2030-ra 6500 megawatt megújuló kapacitás kiépítése a cél, melynek teljesítésével, a napelemek telepítésével időarányosan rendkívül jól állunk. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a kapacitásbővülés rendszer oldalról jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Mint mondta, a 2030-as vállalások tarthatók, annyi módosítással, hogy a jövőben csak szabályozható naperőmű telepítése támogatott. Hozzátette, hogy az ellátásbiztonságot nem szabad külföldi áramimportra alapozni, ezért a hazai atomenergia-termelés továbbra is megkerülhetetlen.
A MEKH elnöke közölte, hogy az elmúlt évek ellátásbiztonságot előtérbe helyező kormányzati intézkedéseinek, valamint a szankciókkal kapcsolatos határozott hazai álláspontnak köszönhetően az ország energiaellátása rövid és hosszú távon is biztosított.
