A napokban rendezték meg a III. Pezsgőkonferenciát, amelynek a mesés Rókusfalvy Birtok nyújtott helyet. Húsbavágó témák az ágazat vezetőitől, izgalmas előadások fantasztikus magyar és nemzetközi pezsgőkészítőktől, parázs viták a kerekasztal keretein belül és végül vezetett kóstolókon is részt vehettek vendégek a legjobb pezsgőkből.
Kérdéseinkre Rókusfalvy Pál válaszolt:
Miről szól egyáltalán a pezsgő konferencia? Mi hozta ennek szükségességét?
Dr. Prónay Bencével közösen szervezzük kilencedik éve a Borkonferenciát Magyarországon, amely a szőlő-bor ágazat legjelentősebb szakmai fóruma, és amelyen az ágazat gazdasági és kormányzati csúcsvezetőitől kezdve, a borászokon, ágazati szereplőkőn és szakújságírókon keresztül a borkedvelőkig terjed a résztvevők köre. Az utóbbi években megnőtt a pezsgők jelentősége, egyre több jelentős pincészet mutatta be saját pezsgőjét, ezt a trendet felismerve indítottuk el ennek a terméknek az önálló konferenciáját a Borkonferencia testvérrendezvényeként. A rendezvényen a hazai és nemzetközi pezsgővilág legjelentősebb termelői, pezsgőházai vesznek részt Champagne-tól Etyekig, Trentótól Tokajig és még folytathatnánk a sort. Az esemény előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből és csúcsgasztronómiával összekötött kóstolókból áll.
Mik a jelenlegi divatborok? Úgy látjuk a tendencia most a habzó borok felé megy, nemrég a rozét fedezte fel magának az ország, lehet, most jön el a pezsgő ideje?
Jól látszik, hogy ma már nem csak a pincészetek presztízsterméke a pezsgő Magyarországon sem, rendkívüli módon megnövekedett az igény ez iránt a nemes ital iránt a fogyasztói oldalon is. Míg korábban kizárólag az ünnepek, sőt talán csak a szilveszter itala volt ez, addig ma már egy komolyabb étteremben akár egy hétköznapi reggelihez is kínálnak pezsgőt vagy champagne-t, a borkedvelők keresik a borüzletekben és borbárokban, sőt a fesztiválokon is a pezsgőket, és van olyan vásárlói réteg is, amelynek tagjai komolyabb összegeket is hajlandóak egy-egy palackra áldozni.
Mit tapasztalnak a borágazatra ható klímaváltozással kapcsolatban? Elviszi-e bármilyen irányba a termelés alapjait? (más fajtákat hoz, s ha igen, mely felé?) A termelésben ez hogyan nyilvánul meg? Az országon belül is hatnak-e a jelenségek, vagy csak Önöknél jönnek elő problémák?
A klímaváltozás olyan globális jelenség, amely természetesen mindenkit érint, de a mezőgazdaságból élőket valóban húsbavágóan, közvetlenül érik ezek a hatások, néhány éves távlatban is jelentős változások tapasztalhatók. Amennyiben ezek a folyamatok továbbra is ebbe az irányba hatnak majd, akkor bizony lesznek olyan fajták, amelyeknek már nem lesz ideális a magyarországi klíma vagy egyenesen nem tudnak megfelelő hatásfokú termést hozni és más fajtákra kell majd váltani. Bizony valóban elképzelhető, hogy hazánkban a jelenleg a mediterrán országokra jellemző szőlőket fognak termeszteni és például a rizling-típusú borokat a Skandináv (!) országok fogják majd termelni.
A szőlő-bor ágazatban dolgozók számára nyilvánvalóan kiemelten fontos a környezet, a természet, hiszen abban/azzal dolgoznak és élnek. A klímaváltozás kérdésköre pedig szintén húsbavágó közvetlenséggel érinti őket, a borászokat és minden mezőgazdaságban dolgozót. A globális fölmelegedés következtében ősi szőlőtermő-területek szorulhatnak ki, illetve a másik oldalról olyan új területeken kezdhetnek szőlőtermesztésbe, ahol korábban a hidegebb éghajlat miatt erre nem volt lehetőség. Ez a változás napjainkban nagyon felgyorsult, a saját szemünkkel láthatjuk például az Egyesült Királyság növekvő jelentőségét ebben az ágazatban. Az idei konferencián (www.pezsgokonferencia.hu) többek között éppen erről beszélt Charlie Holland, a Gusbourne Birtok főborásza:
„ Az Egyesült Királyságban 30 évvel ezelőtt rendkívül nagy kihívás volt (champagne-típusú) pezsgőalapanyag szőlőt termeszteni. Az 1960-as évek óta évtizedenként 0,28°C-kal nőtt az átlaghőmérséklet. Ennek köszönhetően jelenleg az Egyesült Királyság az 1970-1990-es évek közötti Champagne klímájával rendelkezik. Ebből egyenesen következik, hogy mennyire megnő a brit pezsgőkészítés jelentősége.”
