A Klímabarát Települések Szövetsége által tavaly meghirdetett pályázaton Kaposvár első helyezést ért el – Szegeddel holtversenyben – a megyei jogú városok kategóriában.
2030-ra energiafüggetlen város lehet Kaposvár. Energiapolitikájuk alapja három fő szempontra épült: az energiaellátás biztonsága, az energiaellátás megfizethetősége, illetve a klímavédelem. Közlekedés biztonságra törekednek, levegő tisztaságot növeltek, átalakítják a fűtési rendszert, átalakítják közvilágítást és okosítják a régi fűtőrendszereket. És itt nincs megállás. – mondja a pályázati videó anyagában Kaposvár polgármestere, Szita Károly.
Lapunkat Csajka Hedvig, Öko menedzser tájékoztatta:
Kaposvár városa kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, ami a városfejlesztés, a várospolitika számtalan területén megmutatkozik. Korszerű, energia hatékony és környezetbarát városi infrastruktúrák kialakítása cél elérése érdekében már jelentős lépések történtek, melynek részeként több hosszabb távú stratégia is megalkotásra került.
• Elkészült a város Smart City programja, 2016
• Kaposvár Fenntartható Városi Mobilitási Terve, 2017. március
• Kaposvár MJV Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, 2017, november
• Kaposvár Helyi Hulladékgazdálkodási Terve,
• Kaposvár MJV Településfejlesztési Koncepciója 2030, 2017. augusztus
• Kaposvár MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020, 2017.augusztus
• Megújuló energiaforrás (napelem) műtárgyának létesítési stratégiája és szabályozása, elfogadva a 174/2017. (XI.9.) önkormányzati határozattal
• Kaposvár levegőminőségi terve, 2020
Kaposvár elkészítette 2015. évben energiapolitikai startégiáját, melyben évekre lebontva meghatározta azokat az intézkedési terveket, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2050-re amennyire lehet, energiafüggetlen várossá tudjunk válni. Ezen célkitűzésnek egyik alapja, hogy helyben termeljünk energiát, használjunk megújuló energiát, és a megtermelt energiát helyben használjuk fel.
A Kaposvár és térségét érintő klíma és energia területén a Kaposvári Önkormányzatnak kétféle eszköz áll a rendelkezésére:
• közvetlen beavatkozás, mindazon esetekben, amikor az adott kérdés kizárólag a Kaposvári Önkormányzat hatáskörébe tartozik (pl. saját épületei fűtési rendszerének korszerűsítése), ideértve azokat az eseteket is, amikor az önkormányzat nem egymagában, hanem a nagyobb hatékonyság, eredményesség érdekében más partnerekkel együtt (pl. állami szervezetekkel, vagy civil szervezetekkel, illetve magáncégekkel) végez el egy beavatkozást.
• közvetett irányítás, befolyásolás módszere, azaz az önkormányzat felhívja a figyelmet, kedvező helyzetet teremt más szereplőknek a város számára szükségesnek tartott, de nem közvetlenül az önkormányzat hatáskörébe tartozó egyes feladatok elvégzésére.
A két eszköz együttes alkalmazása hozhat hatékony megoldásokat a környezeti kérdések megoldásában. Ezen törekvések egyik legsikeresebb projektje a közösségi közlekedésben történt újítások, miszerint 2017. évben megújult a teljes helyi közlekedésű buszflotta a következők elvek alapján:
1. Csökkentett emissziós közösségi közlekedést valósítottunk meg a város teljes területén.
2. Modern, új, alacsonypadlós járművekkel, teremtettük meg az esélyegyenlőség követelményeit.
3. Innovatív energiaforrásként Magyarország egyetlen cukorgyárában keletkező biogáz hasznosítása a tömegközlekedésben.
4. Kedvező üzemanyag ára miatt a lakosság számára egy elérhető/megfizethető, ezért előtérbe helyezett városi tömegközlekedés, szemben az egyéni közlekedésmódokkal, csökkentve a városi környezetterhelést.
A fentiek érdekében az alábbi projekt elemek valósultak meg Kaposváron:
1. 25 db földgázmotor (CNG) Euro 6 hajtású alacsonypadlós szóló, és 15 db azonos kivitelű földgázmotor (CNG) Euro 6 hajtású, csuklós autóbusz, amelyek megfelelnek a 6/1990. (IV.12) KÖHÉM rendeletben meghatározott műszaki feltételeknek, továbbá jelentősen magasabb szolgáltatási színvonal (ergonomikus kialakítás, WiFi, digitális utastájékoztató rendszer) az utazóközönség számára;
2. Autóbusz telephely és szervízbázis felépítése, melyen CNG töltőállomás kerül felépítésre a MVM Zrt.-vel és a Magyar Cukor Zrt.-vel együttműködve;
3. Autóbuszflotta saját szervizelése és szolgáltatás külső vevők felé egy alacsony energiafelhasználású és saját napelemek által kompenzált energiaszaldójú szervizbázissal;
4. A menetrend teljes körű átvizsgálása, optimalizálása és új viszonylatok kialakítása;
5. Városi identitást erősítő megjelenésű új flotta.
Zöldterület fenntartás, megújítás
A levegő tisztaságának védelme, illetve a meglévő káros hatások csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségük van a városi zöldfelületeknek, kiemelten a nagyobb területi kiterjedésű parkoknak, erdőknek. A városi mikroklíma szempontjából nagyon fontosak a beépített területeket – különösen a lakóterületeket – tagoló utcák menti fásított zöldsávok, kimagasló zöldfelületi értéket képviselő koros fasorok. A város növényzettel fedett területei, a közparkok, a köz- és magánkertek, az út- és térfásítások, a zártkertek, az erdők és a mezőgazdaságilag művelt területek együttesen alakítják a város mikro- és mezoklímáját. A zöldfelületek a növényzet tömegétől, állomány-szerkezetétől függően befolyásolják, módosítják a városi környezet klímaviszonyait, a vízháztartás adottságait, a levegő összetételét, minőségét, páratartalmát, a benapozottságot. Mindezen tényezők együttesen jelentős kondicionáló hatásúak a városi levegőre.
A városok növényzettel borított területei jelentős hatást gyakorolnak a levegőminőségre:
– megfelelő mikroklímát biztosítanak, oxigént termelnek;
– párolgásukkal hőt vonnak el a környezetből, kedvező légáramlást okoznak;
– legalapvetőbb védőfunkciójuk szerint szűrőként funkcionálnak, jelentős mennyiségű port (toxikus nehézfémeket is) kötnek meg.
Kaposváron a jól karbantartott, szabadidős és rekreációs célokat is szolgáló zöldterületek lakosságszámra vetített nagysága magasan a megyei jogú városok átlaga felett van, a zöldterületek közötti kapcsolat is biztosított. A város lakossága a zöldfelületi ellátottságát tekintve mind mennyiségi, mind minőségi szempontból viszonylag kedvező helyzetben van. A biológiailag aktív területek aránya a városban magas, mert nagy a kertvárosias lakóterületek aránya és a telepszerű többszintes “nagyvárosias” lakóterületeken pedig az épületek között jelentős nagyságú, parkosított zöldfelületeket, közcélú lakókerteket alakítottak ki.
A Kaposvár körül az alábbi zöldfelületek befolyásolják a város mezoklímáját:
• Gombás Desedai parkerdő: 432 ha; 271 ha vízterület
• Gyertyános parkerdő: 54 ha
• Töröcskei parkerdő: 73,5 ha; 11,5 ha vízfelülettel
• Tókaji parkerdő: 140 ha
A város beépített területeinek átszellőzését hatékonyan szolgálják az É-D-i irányú patakvölgyek, ahol a vízfolyásokat értékes, magas biológiai aktivitású zöldfelületek kísérik. Kaposvár továbbra is pályázik a legzöldebb város címére, ezért is fordítanak jelentős erőket a városban található mintegy huszonkétezer fa karbantartására, fiatalítására, szükség esetén cseréjére.
Kaposvár 2019 szeptemberben csatlakozott a “10 millió fa” programhoz, aminek a célja, hogy minél több fát ültessenek Magyarországon. A program keretein belül 6000 fával gyarapodik a város a közeljövőben. A program első állomása a Kassa utca volt, ahol a régi díszalmafák helyére japán díszcseresznyefákat ültettek. A város egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ország egyik legzöldebb városa legyen. Az elmúlt évek beruházásai során már megindult az egyes utcák és közterek faállományának megújítása (Színház park, Vaszary park, Bajcsy Zs. utca egy szakasza, Németh I. fasor egy szakasza, Áchim A. utca egy szakasza, Csík Ferenc sétány stb.), valamint az Önkormányzat saját erőből is végzett fasor megújítási munkákat.
Kaposváron jelenleg 22 ezer fa van, amelyekből 1200 darab 80-100 év közötti, ezért megindult az elöregedő, de történeti értéket képviselő fasorok szemrevételezéssel, majd műszeres méréssel történő állapotfelmérése és kijelölésre kerültek azok az utcák és közterületek, ahol rövidtávon szükségesek a beavatkozások.
Átépítik a közlekedést, a gázolajas buszokat lecserélték gázos buszokra. A távfűtést előtérbe helyezik, Kaposvárra tervezik Közép-Európa legnagyobb napelem parkját, 100MW. Okosítják a közvilágítást és a fűtésrendszert is.
A város 200 hektáros területen 32 milliárd forint értékű beruházást indított, amely során Közép-Európa legnagyobb 100 MW-os naperőműve épül meg. A projekt az egyik legfontosabb pillére annak a törekvésnek, hogy Kaposvár 2030-ra a lehető legnagyobb mértékben energiafüggetlen legyen.
A kivitelezés 2019 júniusában kezdődött meg, a napelempark alállomása 2020. februárjában elkészült. A naperőművet a kínai állami tulajdonú vállalat, a China General Technology Group érdekeltségébe tartozó tervezőcég, a China National Machinery Import and Export Corporation (CMC) építette. Az erőmű a kereskedelmi termelést várhatóan 2021 februárjától kezdi meg. A napelempark által megtermelt energia mennyisége megfelel Kaposvár teljes lakosságának egész éves energiaigényének.
Megújuló energiaforrások, energiatakarékosság
2015. szeptember végéig 2135 db utcai világítás lámpatest cseréje történt meg 55 utcában Kaposváron. A lámpacserékkel párhuzamosan egy intelligens lámpavezérlő rendszer is kiépítésre került, mely képes adatot szolgáltatni az energiafelhasználásról, a meghibásodásokról, valamint azok jellegéről. Ezen kívül a lámpák fényerejének tetszőleges szabályozása is megoldható. A vezérlőrendszer alkalmas különféle szenzorok fogadására, például forgalomszámlálásra, légszennyezettség mérésre vagy kamerajel továbbítására.
KEOP pályázat útján 2016. év végéig négy óvoda, egy gimnázium és egy általános iskola energiahatékonysági korszerűsítései történtek meg, mely beruházásoknak köszönhetően éves szinten 281 tonnával csökkent az épületek ÜHG kibocsátása.
2015-ben megkezdődtek a további önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági korszerűsítésének előkészítési munkái. A korszerűsítési program összeállításánál a fő szempont az épületek energiafogyasztásának, és ÜHG kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű csökkentése volt. A fejlesztési tervek többek között a határoló szerkezetek hőveszteségének csökkentését, a világítás korszerűsítését, hőszivattyús és napelemes rendszerek telepítését, valamint központi, egységes épületfelügyeleti rendszer kiépítését célozzák. Az önkormányzati intézményfelújítások részeként több TOP-os pályázat megvalósításaként HMKE napelemes rendszerek telepítése történt önkormányzati tulajdonú épületekre. Kaposváron megvalósult energiamegtakarítást elérő pályázatok közül több TOP keretében teljesített pályázat épületenergetikai fejlesztést is megvalósított. Az eredmények hozzájárulnak az okos város célkitűzéseinek eléréséhez.
Távhő: Több, mint 3 milliárd forintból korszerűsíti távhőhálózatát Kaposvár. Megújulnak a régi, elhasználódott távvezetékek, újak épülnek. Kaposváron a távhőtermelés a Kanizsai utcai fűtőműben történik, a hőigényeket a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban Kaposvári Fűtőmű) tulajdonában lévő 8 db földgáz tüzelésű kazán, 2 db gázmotor, továbbá az ugyanitt található az E.ON Energiatermelő Kft. tulajdonában lévő 4 db gázmotor szolgálja ki. Ezzel a Kaposvári Fűtőmű csökkentette a szén-monoxid kibocsátást azzal, hogy a város több alacsony kéményű kazánházát kiváltotta egy olyan alacsony kibocsátású, harminc méternél magasabb kéményű fűtőművel, amelynek gázmotorjai az elvárható legjobb technológia igényének is megfelelnek.
A távfűtés korszerűsítése és a hőtermelés mellett a kapcsolt energiatermelés megvalósításának érdekében a szigetüzemű kazánházakat megszüntették úgy, hogy a kazánházakat átalakították hőközpontokká. Egy központi fűtőművet tartottak meg és a hőkörzeteket új, korszerű előre szigetelt közvetlenül földbe fektetett távhővezetékkel kötötték össze. Ennek eredményeképpen megszüntettek négy kéményt (pontforrás kibocsátást), a korszerűsítés mellett kevesebb primerenergia felhasználás történt – a fűtőművet gőzös technológiáról átalakították forró vizes technológiára –, korszerű Wieshaupt gázégők kerültek beépítésre a kazánoknál O2 szabályozással, változó tömegáramú keringtetést valósítottak meg, így kevesebb lett a füstgáz kibocsátás, a levegőterhelés is.
A fogyasztói rendszer energetikai korszerűsítése is megtörtént. Az épületek fűtési rendszerét felújították, korszerűsítették, így az szabályozhatóvá vált. Megtörténtek az épület felújítások, szigetelések és nyílászáró cserék. Ezek együttes hatására a fogyasztók hőfelhasználása 2012. évre
50 %-kal csökkent 1996. évhez viszonyítva. Természetesen ennek a hatása egyenes arányban megjelent a tüzelőanyag csökkenésében és az ebből keletkező füstgázkibocsátásban is.
2013-ban KEOP pályázat keretében a távfűtés 30 %-os bővítése történt meg. Öt új fogyasztó a városnak azon a részén helyezkedett el, ahol eddig nem volt távfűtés. A korszerűtlen hőtermelésük újult meg, ezzel együtt megszűnt a helyi kibocsátás, tehát javult azon a területen a levegő minősége. A további években tovább csökkent a belváros levegőterhelése, az új távfűtési vezeték nyomvonalán folyamatosan kapcsolták rá az épületeket a távfűtésre. 2019-ben KEHOP pályázat keretében újabb 18 épületet kapcsoltak be a távfűtési rendszerbe, bővült a távfűtési hálózat is és ezeken a helyeken is megszűnt a füstgázkibocsátás. Összességében elmondható, hogy a távfűtés energiatermelésénél a füstgázkibocsátás több mint 50 %-kal csökkent, ami jelentősen hozzájárult a város levegőjének javulásához. A 2013. évi beruházás eredménye 13 MW beépített teljesítmény, 30 %-os növekedés, 5 új fogyasztó, kompakt hőközpont, 11 545 GJ/év földgáz megtakarítása. A 2014-2015 év eredménye 1,430 MW beépített teljesítmény és 2 új fogyasztó bekapcsolása.
Jelenleg a távhőtermelés egy telephelyen, a Kaposvár, Kanizsai utca 27. szám alatti fűtőműben történik.
2015-ben a fűtőmű telephelyén nem közvetlenül a távfűtési tevékenységhez köthetően CNG töltőállomások lettek kialakítva. A város a teljes diesel üzemi buszflottáját lecserélte sűrített földgázüzeműre (CNG). A töltőállomás kialakítása az bizonyítja be, hogy a fűtőműnél rendelkezésre álló kapacitásokat hogyan lehet okosan kihasználni és jelentős költségeket megtakarítani egy településen.
A fűtőmű a jelenkor kihívásának megfelelően elkezdte távfűtés „okosítását”. Első lépésként a fűtési célú hőmennyiségmérők okos távkiolvasó rendszerét építette ki három év alatt. A „Termis” program segítségével elkészült a távfűtési hálózatunk dinamikus hidraulikai modellje. Ez azt jelenti, hogy a teljes távfűtési hálózatban a vezetékeket, aknákat, elzárószerelvényeket minden jellemzőjével (átmérő, szigetelés, fektetési mód,
típus …) geodéziai pontossággal mérte fel. Segítségével optimalizálni lehet a működést, amivel jelentős energiamegtakarítás érhető el.
-Turnai Károly, Vezérigazgató, Kaposvári Közlekedési Zrt.: Kaposváron talán egész Európában egyedülállóan a teljes buszflottát földgázosra cserélték. A csekély káros anyag kibocsátású üzemanyagot a helyi cukorgyárból nyerik, amit a helyi önkormányzat nem pusztán a járművek meghajtására használnak, de ezzel fűtik a focipálya különböző létesítményeit, valamint a fürdőben. A busztelephely napelem parkként is üzemel, vagyis maximálisan kihasználják a terület adottságait.
A Kaposvári Közlekedési Zrt. korábban 25 szóló és 15 darab csuklós CNG-üzemű busz vásárlása mellett döntött. A beszerzés a már öreg, sok kilométert futott, magas károsanyag kibocsátású járművek lecserélését szolgálta. A CNG-üzemű buszok tömegközlekedésbe állítása hosszútávon jelentősen kisebb mértékű légszennyező anyag kibocsátását eredményezi. Az új buszok beszerzése összesen 4,2 milliárd forintba került, melynek 97,5 százalékát Európai Uniós forrásból finanszírozták, a további költségeket pedig a város fedezte.
Az új buszok a korábbiaknál gazdaságosabban üzemeltethetők. A kaposvári buszpark éves üzemanyagköltsége a fejlesztést megelőzően több mint 216 millió forint, az újaké ennek majdnem a fele, körülbelül 120 millió forint.
Vizsgálatok szerint a gázüzemű autóbuszból 98-98,5%-kal kevesebb nitrogén-dioxid jut a levegőbe, mint a dízelmotoros járművekből. A CNG buszok üzembe helyezését követő első év tapasztalatai alapján az új, sűrített földgázt használó környezetkímélő buszok egy év alatt a korábban használt dízel buszokhoz képest 16,8 tonna nitrogén-dioxiddal, 1,1 tonna szálló porral, 18,8 tonna szénhidrogén származékkal, valamint 1 tonna szén-dioxiddal kevesebb károsanyagot bocsátottak ki. A leírtak alapján elmondható, hogy önmagában csak ez az egy beruházás jelentősen csökkentette a levegőbe került nitrogén-dioxid mennyiségét. Az autóbuszpark saját szervízbázison történő karbantartása jelentősen hozzájárul, hogy a gépjárművek üzemelése, üzemeltetése fenntarthatóan magas színvonalon történjen, így biztosítva a hosszútávú környezetbarát működést.
Kapos CNG Kft
Az NKM Mobilitás Kft. és a Kaposvári Közlekedési Zrt. vegyesvállalata 2015-től biztosítja 40 db sűrített földgáz hajtású busz üzemanyag ellátását, amellyel a város teljes tömegközlekedését sikerült kizöldíteni. A CNG-t használó környezetkímélő buszok az elmúlt három évben a korábban használt dízel buszokhoz képest 50,4 tonna nitrogén oxiddal, 3,3 tonna szálló porral, 56,4 tonna szénhidrogén származékkal, valamint 3 tonna szén-doixiddal kevesebb káros anyagot juttatott Kaposvár levegőjébe. A buszok üzemeltetésére felhasznált biogáz mennyisége az elmúlt három évben meghaladta a 3 millió m3-t. Az IKOP.2.0-15 Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása a kevésbé fejlett régiókban elnevezésű pályázat keretén belül a Kapos Holding Zrt. 40 darab sűrített földgáz (CNG) hajtású autóbusz számára komplex telephely kivitelezésére nyert el több mint 4 milliárd forint összeget. A pályaudvar átadására 2019. augusztus 15-én került sor.
A város tervei között szerepel az új buszpark biogázzal történő üzemeltetése, ezzel tovább javítva a város levegőjének minőségét. Ebben elsősorban a kaposvári cukorgyár a partner, mely egész évben nagyüzemi keretek között termel biogázt. A cég szükség esetén évente egymillió köbméternyi biogázt tud biztosítani a buszok üzemeltetéséhez.
Ezzel az élhető város elvét szem előtt tartva az egyik legtisztább károsanyag kibocsátású energiahordozóval működtetett járműállomány végzi a személyszállítást, jelentősen csökkentve a járművek füstgáz emisszióját, hiszen a szilárd részecske és CO kibocsájtásuk az előírt mérési módszerekkel nem érzékelhető. A buszok a legszigorúbb, Euro 6-os környezetvédelmi előírásokat is könnyedén teljesítik. Ennek hosszútávú fenntarthatóságát a saját szervízbázis és Know-How biztosítja.
Másik fontos előnye – a városban élők szempontjából – a diesel üzemű autóbuszokkal szemben a zajterhelés csökkenése, mivel a CNG meghajtású buszok csendesebbek – motorjuk OTTO – rendszerű, azaz nem öngyulladás hatására, hanem szabályozott égéssel keletkezik jelentősen kisebb rezonanciával a motorban az erő. A környezetbarátabb üzemeltetés mellett a sűrített földgáz beszerzési ára is kedvezőbb, ezáltal a szolgáltatás hasznos km-re eső költsége is jelentősen csökken. A flottában történő vásárlást továbbá indokolta, hogy a földgázüzemű járművek előnye leginkább így érvényesül, kihasználva a flotta méretgazdaságosságát.
Az üzemanyag töltőállomás speciális kialakítást igényelt egyrészt a technológia sajátosságai (CNG = Compressed Natural Gas – 180- 200 bar nyomáson sűrített földgáz), másrészt a biztonság garantálása miatt. Az Önkormányzat saját erőből kialakított egy mobil töltőállomást a MVM Zrt.-vel együttműködésben, mivel a járművek forgalomba állásához ez feltétlenül szükséges volt. Az ideiglenes kút addig szolgálta az üzemanyag-vételezést, míg a végleges kút nem kerül átadásra, azt követően nyílt töltőállomásként funkcionál. A 2019-ben átadott autóbusz telephely és szervízbázis területén kialakított új CNG töltőállomás biztosítja az autóbuszok ellátását bio-földgázzal. A Magyar Cukor Zrt.-vel kötött megállapodás értelmében a Kaposvári Cukorgyár elsősorban répaszeletekből keletkező biogáza a MVM Zrt.-n keresztül kerül hasznosításra, mint hajtóanyag.
Magyar Cukor Zrt.
Kaposvári gyárában a répafeldolgozás után visszamaradó répaszelet mezőgazdasági és állattartási célú felhasználása csökkenő tendenciájú, viszont a répaszeletekből fermentációs eljárással történő biogáz hasznosítható. A biogáz berendezés megújuló növényi energiaforrásból, a cukorrépa növény rostanyagának lebontásából állít elő bioenergiát. Ezen bioenergia előállítása és felhasználása nem terheli a környezetet, hiszen a répanövény fiziológiai folyamatai során a levegőből széndioxidot köt meg és ebből építi fel a szervezetében található szénhidrátokat, rostot, cellulózt. A fermentáció során ezekből a szénhidrátokból több lépcsőben biogáz képződik. A folyamat egy olyan körforgás, mely pótlólagos széndioxid kibocsátással nem terheli a környezetet, szemben a fosszilis energiahordozók felhasználásával.
A Biogáz Fejlesztő Kft. ennek érdekében két, egyenként 12 ezer m3 térfogatú fermentort épített. A termelés 2007 októberében indult meg. A termelt biogáz-mennyiséget a cukorgyár üzemi erőművében hasznosítják – nem elhanyagolható mértékben kapcsoltan termelt – hő- és villamos energia előállítására, éves szinten közel 9 millió m3 földgáz felhasználását kiváltva. Emellett a KEOP-4.10.0/B/12-2013-0132 projekt alapján a „Nulla Külső energiaigényű cukorgyártás-hálózatra termelő biogáz-tisztítás megvalósítása” is cél.
A 120 napos cukorfeldolgozási un. kampány időszakban naponta 200 000 m3 metán és szén-dioxid keverékéből álló nyers biogáz termelődik, amit a cukorgyár kazánjaiban égetnek el, így a gyár energiaszükségletét biztosítja. Ebben az időszakban 12 millió m3 földgáz kiváltásával a cukorgyártás energiaigényének 70%-át megújuló energiaforrásból fedezik.
A kampány időszakon kívül termelődött biogázt egy 2015-ben megvalósult membrános gáztisztító berendezéssel földgázminőségűvé tisztítják és hazánkban elsőként földgáz hálózatba táplálják. Az üzem éves szinten több mint 5 millió m3 biometán földgázhálózatba történő táplálását végez.
A fűtőérték köbméterenként mintegy 21 MJ. Mindez azt jelenti, hogy a biogázüzem teljes energiatermelő kapacitása napi 2,3 MJ. A berendezés üzemeltetése mintegy tízezer tonnával csökkenti a gyár széndioxid-kibocsátását is. Az elmúlt három kampány során közel 31 millió m3 biogázt termelt és használt fel a cég, amivel hozzávetőlegesen 16 millió m3 földgázt váltott ki.
A cukorgyár a cukorgyártás melléktermékét hasznosítva, évente közel 31 millió m3 földgázzal egyenértékű biogázt állít elő, melyből jut a kaposvári intézményekbe és a gázüzemű autóbuszokba is. A gyártási folyamat közben keletkező hőt a Kaposvári Virágfürdő és Uszoda fűtésére használják fel közvetlenül. Ez volt az első kapcsolat egy városi intézmény, és a biogázüzem között. Közvetlen vezeték került kiépítésre, hogy a fürdőkomplexum teljeskörű fűtése megoldható legyen.
A következő együttműködés már adódott, hisz a város CNG meghajtású buszok beszerzését valósította meg. A cukorgyár által termelt biogáz mennyisége még bőven tudta fedezni az üzemanyag szükségleteket is. A CNG üzemanyag töltőállomást a Kaposvári Önkormányzat alakította ki az MVM Zrt-vel és a cukorgyárral együttműködve. A cukorgyárban keletkező biogáz az MVM Zrt-n keresztül kerül hasznosításra, mint hajtóanyag.
Közlekedési típusú egyéb fejlesztések
Kerékpáros fejlesztések
Kaposvár belvárosában 2012-ben kerékpáros fejlesztések zajlottak. A belvárosban a kiépített kerékpárutakat és a kerékpár sávokat a 37. ábra mutatja be.
2015 októberében indult el a városban a Kaposvári Tekergő nevű kerékpármegosztó rendszer. 2017‑ben 4 állomáson (három a belvárosban, egy a Deseda mellett) 26 kerékpár és 6 roller volt bérelhető. Ez a rendszer a bevezetésekor Magyarországon egyedülálló volt, ugyanis itt alkalmaztak először elektromos rásegítésű kerékpárokat. A Tekergő 2019-ben végül megszűnt.
Kaposvári Önkormányzat TOP-6.4.1-15-KA1-2016-00003 azonosítószámú projekt keretében a kerékpárhálózat fejlesztésére és közbringa rendszer kialakítására 2016-ban 987 500 000 Ft pályázati összeget nyert el, mely a 2019-ben benyújtott többlet támogatási igény benyújtását követően 1 446 788 885 forintra növekedett. A projekt keretében mintegy 13,8 km hosszon történik kerékpárút, kerékpársáv vagy kerékpáros nyom kialakítása, ezzel a meglévő 25,5 km hosszúságú kerékpárutak hossza 39,3 km-re növekszik. A projekt részeként további cél, hogy a városban egy minden igényt kielégítő bérkerékpár rendszer kerüljön kialakításra. Ennek keretében a meglévő 4 közbringa állomás további 14 helyszínnel kerül kiegészítésre összesen 170 db elektromos rásegítésű pedelec kerékpárral.
Parkolás rendszer
A városközpontban fizető parkolási rend működik, amely többek között a forgalomszabályozás egyik eszköze. A 2011 és 2020 közötti időszakban a parkolóhelyek száma jelentősen emelkedett, de azóta is folyamatosan alakítanak ki újabbakat, így a városban kevesebb a helyhiány. 2020-ban egy különleges parkoló is átadásra került, a Vaszary okospark mellet a Kaposi Mór kórház tőszomszédságában, kifejezetten a kezelésre érkezők számára, biztonságos – kamerákkal és sorompóval felszerelt – és díjmentes parkolást lehetővé téve. Ez a parkoló 196 parkolóhellyel rendelkezik és aki nem kezelésre érkezik azoknak a számára is használható, díjfizetés mellett.
A városban négy díjfizetési zóna található, ezek differenciálása elsősorban a parkolóhelyek frekventáltsága alapján kerültek meghatározásra, amivel a forgalomszabályozás is kifejezőbben érvényesíthető, többek között így tehermentesítve a belváros levegőjét. A szabad parkolóhelyek száma jelenleg 2.618 személygépkocsi számára nyújt parkolóhely kapacitást a város területén 2016 óta a zöld rendszámos gépkocsik számára díjmentesek a felszíni fizető parkolók. A jelentősebb parkolók elhelyezkedését a 38. ábra mutatja be. Parkolóházak találhatók a Baross Gábor u. 5., az Újpiac tér 4., és a Corso Kaposvár Bevásárlóközpontnál az Áchim András u. 4. szám alatt.
Elektromos gépjármű töltőhálózat
A Kaposvári Önkormányzat levegőminőségi céljai között szerepel, hogy a káros anyag kibocsátást a város területétől, különösen a belváros területétől távol tartsa. Ennek egyik közvetett támogatása az egyre bővülő elektromos autózáshoz szükséges töltőhelyek számának bővítése is. A városban a már hagyományosnak nevezhető 22 kW teljesítményű AC töltők mellet 50 kW teljesítményű DC töltő is található, amivel a gépjárművek töltési ideje jelentősen csökkenthető. Jelenleg is zajlanak ennek a hálózatnak a bővítési munkálatai, több töltő beüzemelés alatt van és több építés alatt. A Kaposvári Önkormányzat által, az elektromos gépjárművek számára létesített töltőhálózatra vonatkozó információkat a 7. számú melléklet tartalmazza.
Intermodális csomópont
A megyeszékhelyek közül elsőként Kaposváron kezdődött meg a közlekedési központ építése, amely a 185 milliárd forintos Németh István Program részeként, a Modern Városok Program finanszírozásában, a NIF Zrt. beruházásával valósult meg 17,7 milliárd forintból. Átadására 2020 októberében került sor. A beruházás része egy új kétsávos körforgalom, egy új, gyalogos-kerékpáros híd a Petőfi téren, 92 férőhelyes P+R parkoló, új közúti felüljáró, amely a Hársfa utca és a Baross Gábor utca találkozásánál megépült körforgalomból indul és vezet át a vasút felett.
A közlekedési központ beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jelentősen leegyszerűsítette és lerövidítette az átszálló utasforgalom közlekedési időszükségletét és fizikai távolságokat, így direkt csökkentve az ehhez szükséges káros anyag kibocsátást. A vasúti, helyközi, helyi és kerékpáros, gyalogos és egyéb alternatív közlekedési formák egy szimbiózisban egy helyen csatlakoznak egymáshoz, egy egységes közlekedési rendszer részeként. A központ saját napelemparkkal rendelkezik, amelyek a perontetőkön kerültek elhelyezésre. Az energetikai fogyasztók szempontjából is jelentős előrelépés történt, többek között csak és kizárólag energiatakarékos LED fényforrások használatával, a hagyományos papír alapú menetrendi tájékoztatók helyett digitális utastájékoztató rendszerrel és információs táblákkal ötvözve.
A közlekedési központ az úthálózat fejlesztésével hozzájárult, hogy a belvárost új elkerülési lehetőség tehermentesítse és a Donneri városrészből az átjutás egyszerűbbé és gyorsabbá vált, így is hozzájárulva a káros anyagkoncentráció csökkenéséhez a város különösen forgalmas részein.
Elkerülő utak építése
A 61. sz. elkerülő út a 66. sz. és a 610. sz. út csomópontjától északról autóútként kerüli el Kaposvárt. A jelenlegi autóút a 61-es főút része, a tervek szerint jövőben az M9-es autóút egy szakasza lesz.
Védett övezet kialakítása
A behajtási engedélyhez kötött szabályokat Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól szóló 5/2019. (III. 5.) önkormányzati rendelete rögzíti.
A behajtási engedélyhez kötött utcák az alábbiak:
• Múzeum u.
• Teleki u. (díszburkolattal ellátott szakasz)
• Noszlopy G. u. (Városháza utcától északra eső szakasz)
• Ady E. u.
• Kossuth tér
• Fő utca (díszburkolattal ellátott szakasz)
• Zárda utca (díszburkolattal ellátott szakasz)
• Irányi Dániel utca (díszburkolattal ellátott szakasz)
• Kossuth Lajos utca (díszburkolattal ellátott szakasz).
Forgalomcsillapítás, körforgalmak kialakítása
A belvárosi részen sok utcában megtörtént a forgalomcsillapítás, amely beton térkő burkolati betétek, rámpák, gyalogos járda szintjébe hozott utcaszint, középszigetek, forgalomcsillapító küszöbök, helyi sebességkorlátozások, tempó 30 övezetek bevezetésével/kialakításával valósult meg. A kaposvári hálózat nagyobb csomópontjai jórészt jelzőlámpával szabályozottak, a kisebbek között találunk még körforgalmas és jelzőtáblás forgalomirányítással rendelkező kereszteződéseket. A jelzőlámpával szabályozott kereszteződések a 67-es és a 610-es főútvonalon hangoltan üzemelnek, legtöbbjük forgalomfüggő forgalomirányítási logikával rendelkezik. A 40. ábra Kaposvár fő csomópontjának, a 67-es és 610-es út kereszteződését és a környezetét mutatja be. A piros ponttal jelölt kereszteződésekben jelzőlámpa irányítja a forgalmat, a fekete ponttal jelöltek az egysávos körforgalmas, illetve jelzőtáblás csomópontok.
-Kovács Katalin, Környezetfejlesztési igazgató, Kaposvár: Felszámolták az illegális hulladéklerakó helyeket
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 54/2001. (XII. 6.) önkormányzati rendelete szabályozza a köztisztaság fenntartását, a települési hulladék kezelését, a hulladékok szelektív gyűjtését és ártalommentes elhelyezését. Ezen belül a közutak karbantartását az alábbiak szerint szabályozza:
„Közutak, lépcsők, közparkok, közkertek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és elszállítása a Kaposvári Városüzemeltetési Nonprofit Kft., illetve az általa megbízott közszolgáltató feladata. Ennek keretében elvégzi:
a) az utak, utcák, terek útburkolatai, padkái, a közterületi lépcsők tisztán tartását;
b) az utcai hulladékgyűjtő tartályok felszerelését, karbantartását, ürítését, tisztán tartását;
c) zöldterületek fenntartását, parkosítását, „virágosítását.”
Az utak gépi seprését 48 héten keresztül a Kaposvári Környezetvédelmi Kft. társasággal érvényben lévő vállalkozói szerződés szerint (az 5. sz. mellékletében felsorolt utak tekintetében) havi 1 alkalommal végzik. A belvárosi díszburkolatos területek, parkok, zöldterületek járdáinak kisebb géppel és kézzel történő seprése napi szinten történik. A korábbi években az útburkolat hűtését szolgáló locsolást általában II. fokú hőségriasztások alkalmával és hosszantartó hőség esetén a sok lakót érintő belvárosi részeken és a lakótelepek útjain végzik. Az időszak: július -augusztus, általában 5-10 nap.
Felszámolja az illegális hulladéklerakókat Kaposvár. A célra kétmillió forintot nyert a Szeretem Kaposvárt Mozgalom. Tucatnyi helyszínen mintegy 200 köbméter illegális hulladékot hordanak be a lerakóba.
– A Szeretem Kaposvárt Mozgalom célja a kezdetektől az, hogy bemutassa a város kulturális és természeti értékeit. Mindeközben ezek megőrzéséért is dolgozunk, s ezért amikor lehetőségünk nyílt rá, hogy az illegális lerakók felszámolására pályázatot adjunk be, éltünk a lehetőséggel. Tizenkét helyszínen találtunk olyan szemétkupacokat, amelyek nemcsak a szemünket bántják, mert rontják a tájképet, hanem veszélyesek környezetünkre is – mondta pénteken délelőtt helyszíni sajtótájékoztatón a Szeretem Kaposvárt mozgalom kuratóriumi elnök, Jágerné Katona Zsuzsanna.
A munkákra kétmillió forint pályázati pénzt nyert a szervezet a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Ebből a Csillag utca és a Nap utca vége, a Móricz Zsigmond utca, a Keskeny utca, a Szentpáli utca, a Körtönye utca, a Körtönye-Bükk, a Vadkörte utca vége, az Otelló utca, a Vörösbegy utca, a Birs utca és a Nádasdi utcában található lerakókat számolják most fel. A hulladékot kézi és gépi rakodással különböző méretű konténerekbe gyűjtik és a lerakóba szállítják a városgazdálkodási zrt. munkatársai.
A pénzből nemcsak az illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszedésére, kezelésére és ártalmatlanítása is futja, hanem az utánkövetésre is. A felszámolt lerakók helyszínét a kaposvári közterület-felügyelők fokozottan és rendszeresen ellenőrzik majd – számolt be a jövő feladatairól a körzet önkormányzati képviselője.
Borhi Zsombor elmondta: az érintett helyszíneken főként kommunális szemetet találtak, ezért felhívják a figyelmet arra, hogy a kaposváriak évente egy tonna háztartási hulladékot – akár részletekben is – térítésmentesen beszállíthatnak a hulladéklerakóra. A KVG Zrt. Cseri úti telephelyén pedig ingyen átveszik tőlük az elhasználódott lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, lejárt szavatosságú gyógyszereket, akkumulátort és szárazelemet, műanyag-, üveg-, papírhulladékot, fénycsövet és izzólámpát, valamint az elektronikai hulladékokat is.
A „Szemétkedünk” elnevezésű megmozdulás, melyben a Kaposvári Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére a belvárosban található műemlék épületek kirakatait rendezték be a szereplők az újrahasznosítás jegyében, felhívva a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára. A klímanappal csatlakozott a város az Élő Bolygónk kezdeményezéshez. A programon szemléletformáló játékokon vettek részt a város iskolásai és óvodásai. A gyerekek megmérhették ökológiai lábnyomukat, megismerhették a bevásárlás során alkalmazható jó gyakorlatokat, hogy környezetbarát termékeket vásároljanak. Kaposvár néhány óvodájában kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek környezetvédelmi nevelésére, játékos előadásokkal ismerkedhetnek meg a szelektív hulladékgyűjtéssel. Iskolás csoportok látogathatják a Hulladékkezelő Központot. A nyílt napokon megismerkedhetnek a hulladék kezelésével a látogató fiatalok és a pedagógusok. „Rossz fát tettünk a tűzre?” című kampánnyal a helyes tüzelés és a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítéséért. Előadások és kerekasztal beszélgetések mutatták be a legfontosabb ismereteket az illegális házi hulladékégetésről és a helyes hulladékkezelésről. Kaposvár már hetedik alkalommal mozdult meg a Nagy Várostakarítás keretében. A környezetszépítő és közösségépítő akcióban elsősorban a lakosság vett részt, melynek eredményeként megszépült a város. HungAIRy LIFE IP projekt keretében az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a következő évtizedben a lakosság és a közlekedésben részt vevők szemléletformálásával érzékelhetően javítsák Magyarország légszennyezettség-adatait. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos ökomenedzseri tanácsadói hálózat felállításával valósítja meg.
- A hulladékgazdálkodási rendszert úgy alakították ki, hogy a szelektív hulladékért házhoz megy a szolgáltató. (milyen időközönként, hogyan szelektálnak, ki válogat?) A közvilágításnál nagy figyelmet fordítanak a megújuló energiára, ezért a város több pontján is dekoratív „napelemfákat” helyeztek el. További napelem testeket helyeztek a közintézmények, illetve a társasházak tetejére is. A városban hatezer új fát terveznek ültetni. (mióta, mert azt mondja egyre több)
Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
A Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. a Kaposvári Komplex Hulladékkezelő Központ valamint a Kaposvár Nádasdi utcai inert hulladéklerakó üzemeltetési feladatait látja el, a tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján.
Az üzemeltetés a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben illetve a vonatkozó jogszabályokban, valamint Kaposvár Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási helyi rendeletében foglaltaknak megfelelően történik.
A Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás közigazgatási területén (Kaposvár és 116 település) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tevékenységét. A Társulással kötött szerződés alapján ellátjuk szerződésben meghatározott hulladékgyűjtési, valamint a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetési feladatait. Rendszeresen begyűjtjük, szállítjuk és ártalmatlanítjuk a lakossági, intézményi és közületi kommunális hulladékot. Ellátjuk az újrahasznosítható hulladékok gyűjtését, kezelését, feldolgozásra való előkészítését. Üzemeltetjük a hulladékudvarokat, és vállaljuk egyéb közszolgáltatási jellegű hulladékok konténeres szállítását is.
A telepen az alábbi főbb hulladékáramok kezelése történik:
- a szelektíven gyűjtött lakossági és részben intézményi hulladékból a hulladékválogató műben hasznosítható frakciók (papír, műanyag, rétegelt anyagok – pl. kompozit anyagú italos dobozok –, fémek, üveg) szétválogatása, majd a nem hasznosítható rész a mechanikai válogatóműben kerül további válogatásra.
- a vegyes hulladékból a mechanikai válogatóban a hasznosítható fémtartalom (mágnesezhető és nem mágnesezhető frakciók) és a nagy fűtőértékű könnyűfrakció (RDF) leválasztása, a maradék hulladék depónián történő lerakása
- a szelektíven gyűjtött szerves hulladékok komposztálása.
A fenti technológiai részfolyamatok az alábbi létesítményekben kerülnek megvalósításra:
- Hulladék válogatómű;
- Mechanikai előkezelő;
- Komposztáló;
- Lerakó
- A kezelési technológiához szükséges egyéb létesítmények (szociális és üzemviteli épület; gépszín, javítóműhely; gépjármű- és konténermosó; parkoló; üzemanyagtároló- és kiszolgáló kútoszlop; abroncsmosó; hídmérleg és portaépület)
A hulladékot ártalmatlanítási díj ellenében vesszük át.
Kaposvár városból beszállított biológiailag lebomló (EWC 20 02 01) hulladékot kaposvári lakcímmel rendelkező lakos legfeljebb 1000 kg/háztartás/év mennyiségig, egy vagy több alkalommal térítésmentesen beszállíthat. Olyan anyagok átvételére, amelyhez a hulladéklerakó nem rendelkezik hatósági engedéllyel (mint pl. veszélyes hulladékok), az üzemeltető nem kötelezhető.
A beszállított hulladék mennyiségét a hídmérleghez szerelt számítógépes nyilvántartásba rögzítjük és regisztráljuk. A beszállított hulladék súlyát, származási helyét, fajtáját (az eltérő ártalmatlanítási díjak szerinti bontásban) bizonylatoljuk, ellenőrizzük, és erről nyilvántartást vezetünk.
A szervezett hulladékgyűjtésből származó hulladék fogadását munkaidőben, munkanapokon nyitvatartási időben biztosítjuk. Munkaszüneti napokon előzetes bejelentés alapján fogadjuk a hulladékot.
Ipari üzemek, kisüzemek és egyedi beszállítók hulladékainak (termelési hulladékainak) átvétele mérlegjegy ellenében történik, és beszállítói szerződéshez kötött.
– Polgármester úr szerint 2030-ra szeretnék elérni céljaikat:
KaposGrid – ELENA (European Local Energy Assistance – Európai Helyi Energetikai Támogatás) pályázat
Kaposvár városa konzorciumvezetőként vesz részt az ELENA (European Local Energy Assistance – Európai Helyi Energetikai Támogatás) nevű közvetlen uniós finanszírozású projektben.
Az ELENA program maga az Európai Bizottság és az Európai Beruházása Bank (EIB) közös kezdeményezése, és egy olyan támogatásfinanszírozási eszközt jelent, amely segítséget nyújt a helyi közösségek számára az energiahatékonyság, a megújuló energiatermelés és a közlekedés területén tervezett beruházások projektfejlesztési munkáinak végrehajtásához, hogy ezáltal minél hatékonyabban vegyenek részt az európai klímavédelmi és kibocsátás csökkentési célok teljesítésében. A projektben Kaposvár projektvezetésével Veszprém, Dunaújváros, Nagykanizsa, Tatabánya, valamint Zalaegerszeg megyei jogú városai vesznek részt.
A projektben részt vevő városok megvalósítsák az alábbi energia-modernizációs fejlesztési elképzeléseket:
• középületek teljeskörű energetikai felújítása (hőtechnikai, gépészeti és világítási felújítása);
• épületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások telepítése;
• közvilágítás energetikai felújítása;
• Smart Grid okos hálózati irányító- és vezérlő rendszer kiépítése, az energiahatékonysági és energiatermelő beruházások (épületenergetika, megújuló energiaforrások, városi közlekedés) működésének koordinálása és támogatása céljából.
A projekt megvalósulásával a részvevő nagyvárosok CO2 kibocsátása a minimálisra csökkenthető, valamint a középületek energiafelhasználása nemcsak szabályozható, de minimálisra is csökkenthető. Ezen projekt megvalósításával a Kaposvári Önkormányzatnak nem lesz olyan épülete, melyet ne tudna minimális energiafelhasználással üzemeltetni, így ezzel szinte teljesen megvalósul mind a „zöld város”, mind az „okos város” hosszútávú stratégia.
Under2 Nemzetközi Klímavédelmi Koalíció
Kaposvár Megyei Jogú Város 2018. évben csatlakozott a Nemzetközi Klímavédelmi Under2 Koalícióhoz. Az éghajlatváltozás világméretű kihívásoknak, illetve veszélyeknek teszi ki a környezetet és a gazdaságot, ami kihat az emberi egészségre, növeli a szélsőséges időjárási eseményeket, veszélyezteti a természeti erőforrásokat és elindítja a kényszerű népvándorlást. A légkörben már jelenlévő üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt a klímaváltozás hatásai elkerülhetetlenek. Ugyanakkor, az éghajlatváltozásra adott válaszok és megoldások gazdasági lehetőségeket, hasznokat teremtenek a fenntartható energián és fejlődésen keresztül. Az emberiség és a bolygónk védelmének biztosítása, illetve a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2℃ alatti tartása érdekében nemzetközi erőfeszítések szükségesek. Mindezek eléréséhez az elkövetkezendő évtizedekben a kibocsátás lényeges csökkentésére, a század végére pedig a nullához közeli szén-dioxid, illetve egyéb hosszú életű ÜHG-k kibocsátás csökkentésére lesz szükség. A régiónkból Budapest és Csehország (ország szinten) tagjai az együttműködésnek. A koalíció felépítésére jellemző, hogy a teljes lakosság lefedését szolgálva, nem csupán ország szinten, de város szinten is várják a csatlakozókat a kezdeményezéshez.
A tagok alapvető célkitűzés az ÜHG kibocsátás csökkentése 2050-re, valamint annak elérése, hogy a felmelegedés mértéke 2 ℃ alatt legyen. Felek vállalják, hogy 2050-re legalább 80 %-kal csökkentik az üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat az 1990-es értékekhez képest és/vagy elérik, hogy az egy főre jutó éves CO2 kibocsátás kevesebb, mint 2 tonna legyen. Kaposvár stratégiájában célként szerepel az energiafüggetlenség, melynek elérésében törekedni kell a klímaváltozást csökkentő lépések véghezvitelére.
Polgármesterek Szövetsége (Covenant of mayors)
Kaposvár 2015-ben csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of mayors), mely a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló nemzetközi mozgalma. A Polgármesterek Szövetsége 2008-ban indult útjára Európában azzal a céllal, hogy egybegyűjtse az olyan helyi önkormányzatokat, amelyek önként vállalják, hogy megvalósítják, sőt túlszárnyalják az EU klímával és energiával kapcsolatos célkitűzéseit.
Az aláíró városok vállalták, hogy aktívan támogatják az EU azon célkitűzésének megvalósítását, hogy 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét 40%-kal csökkentsék, illetve vállalják, hogy a közös szemléletmódnak megfelelően megvalósítják a csökkentést, és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. 2050-re szeretnék gyorsítani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését területükön, és szeretnék elérni, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, illetve a polgáraik számára biztonságos, fenntartható és elérhető energiát szeretnének biztosítani.
A kezdeményezésnek nemcsak egy egyedi, alulról építkező megközelítést sikerült elindítania az energiaügyi és klímaakciótervek területén, hanem a sikeressége ráadásul még hamar felül is múlta a várakozásokat. A kezdeményezés mostanra már 57 ország több mint 7.000 helyi és regionális önkormányzatát tömöríti magában, egybegyűjtve egy világméretű, többszereplős mozgalom erősségeit, valamint azt a technikai és módszertani támogatást, melyet az elkötelezett hivatalok ajánlanak fel. A szövetséghez való csatlakozással Kaposvár elkészítette a SECAP dokumentumot és annak felülvizsgálatát.
LIFE-IP HungAIRy projekt
A LIFE IP HungAIRy projekt a levegőminőség javítását célozza 8 régiót lefedve 10 magyar településen, köztük Kaposváron is.
Projekt időtartam: 2019. január 1. – 2026. december 31.
Koordináló kedvezményezett: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: HOI). Együttműködő partnerek: 19 projektpartner, OMSZ, Vlaamse Instelling voor Technologisch Onderzoek (VITO), a Mindennapi Kultúráért Egyesület, Miskolci Egyetem, 10 önkormányzat és szolgáltató vállalataik: Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok, Tatabánya
Projekt költségvetése: 15 967 741 €, ebből Európai uniós támogatás: 60 %
A fő célkitűzés a levegőminőség javítása – nemcsak a résztvevő településeken, hanem a környező régiókban is –, a jó gyakorlatok kidolgozása és bemutatása. A projekt további célja az országos levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat létrehozása. A hálózat szakértői az adott településen segítik a helyi intézkedések koordinálását, a tájékoztatást, a szemléletformálást, aktívan közreműködnek a települési mobilitási tervek és munkahelyi közlekedési tervek kidolgozásában, valamint elősegítik a települések és a lakosság sikeres pályázatainak benyújtását a levegőminőség javítását célzó hazai és uniós forrásokra.
A LIFE IP HungAiry projekt egyik feladata a Levegőminőségi Tervek 2 évente történő felülvizsgálata. Ez egészül ki Kaposvárra vonatkozóan egy 20 szenzorból álló PM mérőhálózat fejlesztéssel és egy automata mérőállomás telepítésével. A projekt keretében az OMSZ és a VITO közreműködésével modellező program segítségével sor kerül az egyes légszennyező szektorok vizsgálatára is, mely vizsgálatok és modellfuttatások segítségével meghatározhatók majd azok a beavatkozási pontok (lakosság, közlekedés, ipar stb.), ahol hathatósan csökkenthető a légszennyezés.
Az automata mérőállomás üzembe helyezését követően folyamatosan monitorozható majd a levegőminőség alakulása, ez alapján tervezhetőek lesznek az állapot megtartásához szükséges esetleges további intézkedések. A PM szenzorok segítséget nyújtanak a város szennyezettségi térképének elkészítésében, a nagyobb PM terhelésű területek felderítésében. Rávilágítanak azokra a pontokra, ahol esetleges beavatkozás szükséges a levegőminőség további javítása érdekében.
Mivel korábban a városra nem készült külön Levegőminőségi Terv, a Péccsel közös tervben pedig nem volt Kaposvárra külön részletes állapotfelmérés, ezért a jelenlegi terv 4., 5. és 6. fejezete részletesebb elemzést tartalmaz az alapállapot felmérésére. Ezeket az adatokat lehet majd a LIFE IP HungAiry projekt keretén belül 2 év múlva esedékes felülvizsgálatban kiindulásként figyelembe venni.
