Mondta megkeresésünkre Szendrei László, a NAK Heves megyei elnöke.
A rég nem látott forróság főleg a déli és nyugati Hevesi részeket érinti. Ezeken a területeken az előző évekhez viszonyítva az őszi kalászosok termésátlagának felét, de sok esetben negyedét hozták. Hektárra levetítve körül-belül kettő-és három tonna között mozog az őszi búza és az őszi árpa is. Ezt mondani sem kell mekkora kiesés a gazdálkodóknak. Szemben azzal, hogy az input anyagárak (értsd: műtrágya, növényvédő szer, gázolaj, alkatrész, stb.) pedig milyen mértékben emelkedtek.
Az Elnök úr úgy gondolja, hogy a tavalyi évben rentábilisan tudott zárni, ezévben nem lesz olyan növény termesztő ágazat, vagy olyan növénytermesztő cég, amely pozitív szaldóval tudja zárni az évet.
Eddig az volt a tapasztalat, hogy az időjárás kompenzálja az őszi kalászosok kárt szenvednek, azért a tavaszi kapás növények be szokták hozni a kiesett termésátlagot, és ezzel együtt kiesett pénzmennyiséget. Ebben az évben viszont sem a kukorica, sem a napraforgó nem fogja tudni hozni közel sem az elvárt mennyiséget, sajnos. Sőt, úgy tűnik,, hogy a kukoricát le kell silózni egy az egyben, vagy lezúzásra vár, mert egy méteresek és már a címerüket hányják. Cső nincs rajtuk, vagyis, ha tömegtakarmányt készítenek belőle a gazdák, akkor is hatalmas beltartalmi kiesést mutat.
Ebből következik, hogy az állattenyésztés is óriási, mondhatni a legnagyobb károkat szenvedi el. Ugyanis az állattenyésztőknél nem elég, hogy az input anyagárak emelkedtek, nem elég, hogy hatalmas nagy állóeszközigénnyel kell dolgozniuk, emellett a takarmány árak ezen belül a szemes takarmány árak megduplázódtak, megháromszorozódtak az előző évekhez képest.
Ráadásul a tömegtakarmányoknál (értsd: széna, szalma, szenás, szilás) ezeknek a mennyisége sem fogja megközelíteni az előző évekhez képest hasonlót, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodók hozzá kell nyúlniuk a tenyészállatokhoz, vagyis valamilyen formában értékesíteniük kell a tenyészállatot.
Ugyanis egyszerűen nem fogják tudni átteleltetni az állataikat. Már most a téli takarmányt etetik föl.
Szendrei László elmondta, hogy a Kamara mindent megtesz azért, hogy egyrészt propagálja, hogy Heves megye területei milyen mértékű aszálykárt szenvedett. (interjúnkra is épp egy ilyen “bejárás” alatt értük el).
Kapcsolattartás folyamatos a gazdákkal, és mindent elkövet azért, hogy a Dunántúli megyékből és a kevésbé aszály sújtotta területekről a tömegtakarmányokat bármilyen formában el tudja juttatni Kelet-Magyarországra. Félő ugyanis, hogy ha ezt nem tudja segíteni, úgy az a kevés állattartó is felszámolja a tevékenységét, és sajnos ez az ágazat évről-évre szűkebb.
A Heves megyei Gazdakörök Szövetsége, és a Heves megyei kamara, hogy ezt elkerülje, és a gazdálkodókat arra kéri, hogy bármilyen káresemény érte őket, egyrészt a kormányhivatalhoz, másrészt a kamara felé is jelezzék, és mindent elkövet, hogy a kárenyhítési alapból őket is támogatni tudja, hogy a gazdaságok fennmaradhassanak. A hitelintézeteket pedig arra kéri, hogy lehetőségek szerint az előfinanszírozást próbálják a gazdálkodóknak, mint opciót biztosítani, hogy ezeket a vállalkozásokat gördülékenyen tovább tudják vinni. Azok a gazdák, akik az aszály miatt bajba kerültek, keressék fel és üljenek le megoldási lehetőségeket találni. Kiemelte ismételten, hogy az nem megengedhető, hogy mezőgazdálkodási cég Heves megyében tönkre menjen. ( De máshol sem).
A NAK Elnöke úgy érzi, most van itt az ideje az összefogásnak. Teljes mellszélességgel a gazdák mögött állnak, és a nap folyamán még az aratási koordinációs bizottság is összeül, ahol a Kormányhivatal, rendőrség, tűzoltóság, Statisztikai Hivatal, a MOSZ, és MAGOSZ képviselői is jelen lesznek, és megoldásokat keresnek a helyzetre és tovább tudják működtetni az agráriumot.
