Az elkövetkező években egyre inkább felértékelődik a korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar szerepe. Ebben kulcsfontosságú a régiók együttműködése, a szakmai tapasztalatok, a jó gyakorlatok megosztása – fogalmazott a Dunaszerdahelyen megrendezett nemzetközi agrárkonferencián Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.
A Kárpát-medencében gazdálkodók építhetnek közös hagyományaikra. A további eredményes együttműködést szolgálja a jelen tanácskozás is, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat az egyes országok agrár-támogatáspolitikai rendszeréről, tanulhatunk egymástól, és ennek alapján alakíthatjuk ki válaszainkat a jövő mezőgazdaságának kihívásaira. Segíthetjük egymást abban, hogy természeti értékeink és a vidék eltartó képessége megmaradjon, sőt növekedjen – mondta a miniszterhelyettes.
Farkas Sándor a szakmai hallgatóság előtt vázolta a következő évek magyar gazdaságpolitikai irányait. Fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába juthassanak, hiszen, mint fogalmazott, az agrárium sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Ehhez megkerülhetetlen az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások elsajátítása, a precíziós gazdálkodás átvétele.
A miniszterhelyettes vázolta Magyarország 2023. évi mezőgazdasági támogatáspolitikájának várható alakulását, az új KAP Stratégiai Tervet és az agrártámogatási rendszert. Előadásában jelezte, hogy a minőségi élelmiszer kulcsfontosságú nemzetstratégiai kérdés. A mezőgazdaságra, az agráriumra erőforrásként kell tekinteni, amely egyrészt megélhetést biztosít az abban dolgozóknak, másrészt alapját jelenti a lakosság zökkenőmentes élelmiszer ellátásának. Évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Magyarországon a lakosság élelmezése biztosított, az alapvető élelmiszerek többségéből önellátó hazánk, és jelentős export árualap is keletkezik évről évre. Ugyanakkor a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben fontosnak tartjuk az élelmezésbiztonság további megerősítését, ezért kiemelten támogatjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar inputhatékonyságot és modernizációt célzó beruházásait – fogalmazott.
Farkas Sándor arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 2-2,5 évben a koronavírus okozta világjárvány, az orosz-ukrán háború, valamint a nyomukban járó gazdasági- és energiaválság óriási felelősséget és feladatot rótt számos ágazatra,. Erre válaszul Magyarország 2021-ben elindította a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programot. A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.
A miniszterhelyettes a legfontosabb fejlesztési prioritásnak az erőforráshatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtését nevezte, emellett kiemelten támogatandó a digitális, precíziós technológiák alkalmazásának ösztönzése, a gazdaságok digitális átállásának támogatása. Fontos cél továbbiakban a termelői együttműködések létrejöttének, fennmaradásának, valamint közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzése – fogalmazott Farkas Sándor.
