2026-ban lesz fél évezrede a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájának, a mohácsi csatának. A szomorú jubileum alkalmából Székesfehérvár városa – a Székesfehérvári Királyi Napok keretében – nagyszabású tudományos konferenciát rendez „Nem ünnepelni jöttünk, hanem a kegyelet adóját leróni…” címmel. Az eseményt Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Kodolányi János Egyetem és a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. szervezi, fővédnöke Dr. Cser-Palkovics András polgármester.
Az első nap (2025. augusztus 18., hétfő – Városháza Díszterem) ünnepélyes megnyitóval kezdődik, ahol a városvezetés, a Hadtörténeti Intézet és a Kodolányi János Egyetem képviselői köszöntik a résztvevőket. A délelőtti szekció a „Politika, pénzügy, hadügy a mohácsi csata idején” témát járja körül: többek között Dr. C. Tóth Norbert előadása Nándorfehérvártól Mohácsig, Dr. Varga Szabolcs a hadjáratok térképeiről, Dr. Kenyeres István a katonai kiadások hátteréről, valamint Tuček Viktor a csata hírének terjedéséről.
A következő blokk „A királyi udvar és Székesfehérvár” kapcsolatát mutatja be: Dr. Neumann Tibor az 1526-os hadjáratról szól, Dr. Belényesy Károly a város régészeti topográfiájáról beszél, Buzás Gergely Székesfehérvár építészetét elemzi, míg Dr. Pálffy Géza a koronázási szertartások változásait vizsgálja.
Délután a „Csatatörténet” szekcióban geomorfológiai kutatások, az oszmán tüzérség elhelyezkedése, a táborokért vívott versenyfutás és Tomori Pál taktikája kerülnek középpontba, végül Dr. Nagy-L. István harcászati rekonstrukciója zárja az egységet. A nap utolsó szekciója a „Mohács régészeti és antropológiai eredményeit” mutatja be: a Janus Pannonius Múzeum csatatérkutatásai, a tömegsírok feltárása és a legújabb 2024-es ásatási eredmények is ismertetésre kerülnek.
A második nap (2025. augusztus 19., kedd – Hiemer-ház Rendezvényközpont) a „Mohácsi csata fegyverei” témával indul: előadások hangzanak el az oszmán tüzérségről, a nehézpáncélosokról, a közelharci fegyverekről, valamint a kézilőfegyverekről és lövedékekről.
A délelőtt második felében „Az egyház és Mohács” kerül fókuszba: béketárgyalások, egyházi bandériumok, Tomori Pál érseki emlékezete és a pápaság oszmánellenes küzdelmei kerülnek terítékre.
Délután a záró szekció, „A mohácsi csata emlékezete”, a történelmi megemlékezések hagyományát mutatja be: az 1926-os négyszáz éves évfordulótól kezdve a budapesti nunciusok szerepéig és a Mohácsi Nemzeti Emlékhely megújulásáig.
A rendezvény mindkét napja nyilvános, előzetes regisztráció nélkül látogatható. A szervezők célja, hogy történészek, régészek, levéltárosok és hadtörténészek közösen tárják fel Mohács tanulságait, gazdagítva nemzeti emlékezetünket.
