A Porfolio megtartotta “Energy Investment Forum 2021” című konferenciáját. A programon számos vállalat vezetője tartott előadást.
Hernádi Zsolt: szupernyertesei és szupervesztesei lesznek a klímaváltozásnak
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nyitotta meg a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáját, ahol elmondta, hogy a klímaváltozásnak lesznek szupernyertesei és szupervesztesei, de összességében a különbségek kiegyenlítésére kell törekedni. A sikeres energiaátmenethez három dologra van szükség: társadalmi támogatásra, politikai akaratra, illetve új technológiákra és ötletekre. Fontos, hogy gondolkozzunk, mielőtt lépünk, megfontoltan, kétszer kell mérni és egyszer vágni.
Hernádi Zsolt szerint nem lehetetlen a 2050-es klímasemlegesség elérése, de a hatékony energiaátmenet biztosítása érdekében három dolog egyensúlyára kell kiemelten odafigyelni: ellátásbiztonság, energetikai szuverenitás és gazdasági teljesítmény és fenntarthatóság.
A MOL-csoport elnök-vezérigazgatója szerint az energiaátmenet nem egyik évről a másikra fog megtörténni. Ha nagyon jól csináljuk, EU szinten akár 2050-re elérhetjük a karbonsemlegességet – bár ez már egy nagyon feszített cél.
Szerinte három dologra van szükség a sikeres energiaátmenethez:
Társadalmi támogatás: ez azért fontos, mivel, ha túl sok kényelmi szempontot kell feladni az energiaátmenet során, akkor nem fog menni. Világos: Az energiaátmenet addig működhet, amíg az emberek azt gondolják, hogy ez szükséges és jó dolog. Itt elég például a karbonadóval kapcsolatos svájci népszavazásra gondolni vagy a francia tüntetésekre. Hatékonyan és okosan kell végrehajtani a célkitűzéseket, hogy ne sérüljenek érdekcsoportok. Az energiaárak növekedése társadalmilag érzékeny téma. A fogyasztói akarat persze megvan, hiszen a fiatalok szerint a klímaváltozás a legnagyobb probléma.
Politikai akarat, beleértve a szabályozást és finanszírozást: a klímasemlegességgel összességében. Mindenki nyer, de lesznek szupernyertesek és szupervesztesek. Ez attól függ, hogy kinek van és kinek nincs elegendő nyersanyaga, milyen a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés képessége, illetve a technológiai és innovációs készségek megléte is fontos. Jelenleg ugyan problémákkal küzd, de Kína például közép és hosszú távon nagy nyertes lehet.
Új technológiák és ötletek: nem tudjuk még, hogy mit fogunk alkalmazni. A zöld hidrogénnek például nem a leghatékonyabb az előállítása és drága megoldás is, ugyanakkor segíthet az energiatárolásban. Technológiai kihívások vannak, de az ipar hozni fogja a megoldást, az innovációt.
Magyarország jó helyzetből indul az energiaátmenet tekintetében, de fontos figyelembe venni, hogy nincs egy olyan egységes megoldás, amely mindenkinek jó. Kiemelten fontos az is, hogy ne áldozzunk fel aránytalanuk sok gazdasági jólétet a folyamat során. A beruházások mellett pedig a zöld termékek finanszírozását is meg kell oldani, az ITM számításai szerint az éves GDP több mint felét kellene az energiaátmenetre költeni. Hasonlóan fontos, hogy az egyes projektek tartalommal is megtölthetőek-e, erre egy példa a Mol készülő tiszaújvárosi poliol üzeme.
Steiner Attila: “Szóba sem jöhet, hogy bezárjuk a Mátrai Erőművet”
“Az ellátásbiztonságot fent kell tartani, így a Mátrai Erőmű bezárása szóba sem jöhet, helyette minél gyorsabban és hatékonyabban egy technológiai váltást kell lebonyolítani. A cél, hogy 2025 év végére CCGT technológiát alkalmazzunk az erőműben” – hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
“Magyarország 1990 és 2019 között a bruttó kibocsátását 32 százalékkal csökkentette, de ha szeretnénk a 2050-es célt elérni, akkor nagyobb fokozatra kell kapcsolnunk” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a klímasemlegességi cél csak úgy jöhet létre, ha mellette teljesül az ellátásbiztonság, illetve megfizethetőség. Ha bármelyik sérül ebből a háromszögből, akkor a társadalmi támogatottság gyorsan szertefoszlik.
A magyar kormányzat tavaly terjesztette az Országgyűlés elé a klímavédelmi törvényt, amelyben deklaráltuk, hogy Magyarországnak el kell érnie a 2050-es klímacélokat. A 2030-as 40%-os csökkentés még nem a Fit for 55% csomag része, amint azonban ennek is láthatóak lesznek a részletei, majd megfontolásra kerül, hogy lehet a 40%-os célt módosítani.
Milyen intézkedésekben gondolkozik a kormányzat? Fontos, hogy nem szabad olyan technológiára várni, amit nem is ismerünk – mondta el az államtitkár. A cél, hogy 2030-ra az előállított villamosenergia 90%-a széndioxidmentes legyen. Ennek két alappillére van, egyrészt a paksi atomerőmű fenntartása hosszú távon. Az atomerőmű a megcélzott 90%-nak csak a felét fogja tudni biztosítani, így a másik alappillér a megújuló energiatermelés, ezen belül is a napenergiára tudunk leginkább alapozni Magyarországon. De emellett a geotermia, főleg a távhő kapcsán, illetve a biomassza is alternatíva lehet.
További célkitűzés, hogy 6000 megawatt feletti napenergia kapacitás épüljön 2030-ra Magyarországon. Jelenleg nagyobb a napelemes kapacitás (2300 megawatt), mint a paksi kapacitás, ezt szeretnénk 2030-ra megháromszorozni.
Ha kibocsátáscsökkentésről beszélünk, nem mehetünk el a Mátrai Erőmű kérdése mellett, hiszen ez felel a magyarországi kibocsátások 14%-ért. Ha ebben tudunk egy jelentős előrelépést elérni, akkor Magyarország legnagyobb klímavédelmi projektje jöhet létre. A Mátrai Erőmű bezárása szóba sem jöhet, helyette minél gyorsabban és hatékonyabb egy technológiai váltást kell lebonyolítani az erőműben az ellátásbiztonság fenntartása érdekében is. A cél, hogy CCGT technológiára váltanák át a Mátrai Erőművet 2025 év végére, ezzel 4-5%-ra lecsökkenne a kibocsátási részaránya. Ehhez igénybe kell venni uniós forrásokat.
Steiner Attila a közlekedés kapcsán elmondta, hogy a Jedlik Ányos terv felülvizsgálatát el fogják kezdeni, emellett a Zöld Busz Programot is elindították. Az elektromos közlekedés nem kizárólagos megoldás, egy egészséges technológiai versenynek kell kialakulnia. Lesznek olyan szegmensek, ahol az elektromos közlekedés fog előnyt élvezni, a nehézgépjárműveknél várhatóan a hidrogén is lehetőség lesz, valamint a szintetikus üzemanyagokban is óriási potenciál van, és nagy előnyük, hogy a belső égésű motorokat nem kellene lecserélni és az ellátási láncokat érintetlenül lehetne hagyni. Jelenleg több mint 35 ezer elektromos gépjármű közlekedik Magyarországon, de más típusú közlekedésben is fontos szerepe lehet az elektromosságnak.
Az államtitkár előadásában elmondta, hogy eddig a jelenlegi villamosenergia-hálózat el tudta látni ezt a mennyiségű megújuló energiát, de a naperőművek tervezettnél gyorsabb elterjedése miatt a határokat feszegetjük. Ezért a napelemek támogatása mellett fontos, hogy a villamosenergia-rendszer rugalmasságát is jelentősen növeljük, és olyan innovatív megoldásokat alkalmazzunk, amely segítségével be is tudja fogadni a hálózat ezt a megnövekedett mennyiséget, illetve a nagyfokú volatilitást is kezelni tudja.
A finanszírozás kapcsán hozzátette, hogy az európai szinten összesen 1850 milliárd eurós helyreállítási alap 30%-át kell zöld átmenetre fordítani. Magyarország érdeke is, hogy olyan projektek legyenek, amelyekben ez a forrás felhasználható. Az EU-s forrásokat szeretné még a kormány kiegészíteni a zöldkötvény-programmal. Az utolsó zöld kötvényt áprilisban bocsátották ki, mely során hétszeres túljegyzés érkezett, ebbe az irányba szeretnének továbbgondolkodni a jövőben is.
