Befejeződött a Velencei-tó vízpótló rendszerének 5 napon keresztül tartó üzemirányítási vizsgálata és megtörtént az eredmények kiértékelése. A méréssorozattal a vízügyi szakemberek azt vizsgálták, hogy a Pátkai-tározóból a Velencei-tóba történő vízeresztés során milyen vízmennyiségi és vízminőségi változások következnek be. A vízminőségi mérések elsősorban arra irányultak, hogy a tározóban lévő, a határértéket több mint kétszeresen meghaladó klorofill koncentráció milyen mértékben változik a Császár-vízbe juttatva.
(A klorofil koncentráció jelentős csökkenése esetén ugyanis nem kellene megvárni, míg a tározóban lévő víz minősége a Velencei-tó számára elfogadható értékre süllyed, hanem hamarabb lehetne megkezdeni a tározóban lévő víz levezetését a tóba.)
Az öt napig tartó vizsgálat során, öt mérőponton, napi gyakorisággal, a klorofill tartalom mellett számos vízmennyiségi és minőségi mérést (vízhőfok, vezetőképesség, ph, oxigén telítettség, foszfáttartalom algológiai értékelés) végeztek a vízügyi szakemberek.
A mérési és vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a Császár-vízen keresztül a tóba vezetett víz minősége számottevően nem javult, a tóba jutó víz klorofill tartalma érdemben nem változott meg.
A vizsgálati eredmények alapján a Velencei-tó vízpótlása a tározóban lévő vízminőségi határértékig nem kezdhető meg, mivel az nagy kockázatot jelent a tó vízminőségére és élővilágára. A csapadékosabbra forduló időjárás és a tartós lehűlés várhatóan kedvezően hat majd a klorofill koncentráció csökkenésére. A vízpótlás ugyanis csak akkor kezdhető meg, ha a Pátkai-tározóban a klorofill tartalom 75 g/m3 érték alá esik. Jelenleg 160-180 g/m3 értékeket mérünk. A vízpótlás pontos ideje a meteorológiai folyamatoktól függ.
Jó hír, hogy a vízgyűjtőre és a tó felületére hullott csapadéknak köszönhetően a Velencei-tó Agárdnál az elmúlt napokban több centimétert emelkedett, a csütörtök reggeli legfrissebb adat szerint a vízállás 79 cm.
