Júniusban folytatódott a villamos energia árának emelkedése az európai és a hazai piacokon egyaránt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi piacmonitoring riportjából. A nyár első hónapjában a hazai termelés ennek ellenére jelentősen magasabb volt az előző júniushoz képest.
Az áremelkedést három tényező okozta. Az első a magasabb kereslet, ami nagyrészt a kedvező növekedési kilátásoknak köszönhető. Rövid távon a hőhullámok fogyasztásra gyakorolt hatása is jelentős volt, a hivatal becslése szerint a magas hőmérsékletű napokon 5%-kal is megemelkedik a hazai villamosenergia-kereslet. Szerencsére a nagyobb naperőművi termelés napközben visszafogta az árak emelkedését, az esti órákban azonban jelentős ártüskék jelentkeztek a nagyon meleg napokon.
Az áremelés második okát a tényezőárak jelentették. Ebben a hónapban leginkább a gázárak emelkedése húzta felfelé az áramárakat, a spot árak az előző hónaphoz képest 15%-kal nőttek, tavaly júniushoz viszonyítva közel négyszeres az árak emelkedése. A jövő évi gáztermék ára is 20%-kal emelkedett a hónap során. Emellett a szén- és a széndioxid-kvótaárak is tovább nőttek, fokozva a költségoldali árnyomást. A magyar piacon a másnapi árak átlaga 78 €/MWh-ra kúszott, több olyan nap is volt, amikor a másnapi zsinórár meghaladta a 100 €/MWh-t. A jövő évi zsinórárak is 74 €/MW-ra emelkedtek, ami 50%-kal magasabb, mint a tavaly júniusi érték.
Végül az Európa-szerte alacsony szélerőművi termelés is hozzájárult a magas árakhoz, melynek helyére a fosszilis termelés lépett. A legnagyobb európai piacokon közel 50%-kal volt magasabb a szén- és gáztüzelésű erőművek termelése, mint egy évvel korábban.
A hazai termelés közel 30%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A nukleáris termelés a karbantartások eltérő ütemezése, a naperőművek termelése a beépített kapacitás emelkedése, a fosszilis termelés pedig a kedvező áralakulás miatt emelkedett. A naperőművek súlya a termelésen belül 12,6% volt.
