Pár hete még a nyugati országok árvizeibe fulladtunk, most napok óta kelet felé küldjük tűzoltóinkat.
A világon mindenki globális felmelegedésről beszél, klímakatasztrófáról, közben itthon kiszárad a Velencei tó, melyet a kormányfőkön kérünk számon. Lassan az is Orbán miatt tűnik el. A migránsok megölik a gyerekeket, és közben a 4. hullám kopogtat az ajtón. A forint zuhanásának nincs vége, a benzin ára emelkedik. Az élelmiszer ára már az egekben van, a lakbérek újra a régi szintre ugrottak, az országban egyre nő a feszültség, közben mindenki elmondja, hogy köszi, jól vagyunk.
Ha a világon minden mindennel összefüggésben áll, kérdezem hol van az a szűk keresztmetszet, ahol ez találkozik? Miért nem lehet ezeket a pontokat simán csak kiiktatni és máris kész. Ugye milyen egyszerűen hangzik? De olyan, mintha nem egymásra épülnének, hanem egymástól függetlenül jönnek létre és mindez mindennek a következménye. Kicsit olyan, mint a mese a lóról és a patkószegről, melyben a patkóból kiesett a szeg, végül a csata elveszett.
“Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett.
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!”
Mit tudunk tenni mégis? És kinek a dolga mindenen javítani? Hol van ezekben az esetekben az én felelősségem?
