Lényegesen hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetnék működésüket az európai vállalkozások azzal, hogy áttérnek az igény szerinti tintasugaras címkézésre – állítja friss kutatásában a Smithers független tanácsadó cég. A különböző címkenyomtatási eljárások fenntarthatósági aspektusait vizsgáló felmérés szerint a teljes átállással évente 28,7 millió kWh energiát lehetne megtakarítani, ami mínusz 6,7 millió tonna széndioxidkibocsátással egyenértékű.

Az eltérő nyomtatási eljárások fenntarthatóságának összehasonlítására és értékelésére vállalkozott legutóbbi kutatásában a stratégiai tanácsadásra és egyedi felmérésekre specializálódott Smithers. A tanácsadó cég arra is kíváncsi volt, hogyan alkalmazhatják ezeket a metódusokat fenntarthatósági céljaik elérésében a termékcímkéiket házon belüli előállító márkák.

A kutatás legfontosabb megállapítása szerint a kisszériás tintasugaras címkézéssel jókora mennyiségű energiát takaríthatnak meg az európai vállalkozások: az éves szintre 28,7 millió kWh-ra taksált energiamennyiségből 95 960 otthont lehetne megvilágítani, és ezzel a volumennel 6,7 millió tonna széndioxidkibocsátás is kiküszöbölhető volna. Az igény szerinti tintasugaras nyomtatás azáltal is sokkal hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tenné a címkézési műveleteket, hogy általa komoly mennyiségű alapanyagot és tintát lehet megspórolni. A Smithers kutatói szerint akár 25 264 futballpálya területének megfelelő 180 millió négyzetméterrel is kevesebb lenne a címkehulladék, miközben tintából is 619 tonnával kevesebb fogyna, ami 41 emeletes busz súlyával egyenértékű.

„A radikálisan mérséklődő energiaigény mellett az igény szerinti tintasugaras címkenyomtatás gyorsasága, rugalmassága és minősége révén is jelentős kereskedelmi előnyökkel jár” – hangsúlyozza Frank Maeder, az Epson termékmarketingért felelős vezetője. A nagytételben legyártott címkék esetében könnyen előfordulhat, hogy a készlet jó része elavul, ami nagy veszteséget is okozhat, miközben külön fejfájást okozhat a rugalmas és személyre szabott címkézés a kisszériás vagy speciális kiadású termékekhez.

„A vállalkozások egyre inkább igyekeznek kihasználni az új digitális technológiákat, ezekkel reagálva a testre szabottság és a megfelelő időben történő szállítás iránt fokozódó fogyasztói igényekre” – állítja Ciaran Little, a Smithers üzletfejlesztésért, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség operatív működéséért felelős vezetője. A szakember fenntarthatósági és működési szempontból egyaránt a leghatékonyabb választásnak tartja az igény szerinti tintasugaras címkenyomtatást, mivel nincs több késedelem, fennakadás, hulladék, vagy feleslegesen kinyomtatott címkekészlet miatti kellemetlenség.

A mostani kutatásban a Smithers öt kulcsfontosságú kategóriában (energia, hulladék, fogyóeszközök, tárolás és szállítás, leválasztó fólia) elemezte a különböző nyomtatási eljárásokat, így jutva arra a következtetésre, hogy a tintasugaras eljárás alkalmazása a címkék házon belüli nyomtatására kimutatható kereskedelmi, működési és környezeti előnyökkel járhat. Ez a módszer sokkal kevesebb energiát igényel: egyes technológiákkal (például hagyományos flexo címkenyomtatás) összevetésben ugyanarra a nyomtatott területre mindössze 1-százaléknyi energiafelhasználást követel meg, miközben csökkenti a címkézési anyagok pazarlását. Utóbbi a Smithers becslése szerint a címkék anyagának akár 11 százalékát is elérheti a jelenleg alkalmazott módszerek esetében.

A tintasugaras nyomtatás a nagytételű gyártás miatt feleslegesen felhalmozott készletek jelentette kockázatot is eliminálja, miközben alkalmazása során jóval kevesebb   hulladékanyag keletkezik, mint a hőátviteles megoldásokban. A termikus transzfernyomtatásban például minden egyes négyzetméternyi nyomtatott címkéhez jókora mennyiségű, egyszer használatos és nem könnyen újrahasznosítható szalagra van szükség – ha pedig több szín előállítására szolgál a hőátviteli eljárás, további szalagok is kellenek, ami tovább növeli a felhasznált szalagmennyiséget. A Smithers úgy kalkulál, hogy amennyiben a termikus átviteles címkenyomtatást helyét teljes egészében átvenné a tintasugaras technológia, azzal 109 millió négyzetméternyi szalag (ez mintegy 15 333 futballpálya mérete) és 619 tonna tinta (41 autóbusz tömege) lenne megtakarítható.