Egyre több intézmény kapcsolódik különböző Zöld programokba. A Pécsi Tudományegyetem, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánját kérdeztük Zöld programjaikról.
A Pécsi Tudományegyetem egyik legfiatalabb és legdinamikusabban fejlődő kara a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, amely az elmúlt években tudatosan vállalta fel a PTE-Zöld Egyetem Program keretében a környezettudatos gondolkodás, magatartás pedagógiai alapjainak megteremtésére irányuló programot. Ez a projekt több együttműködési megállapodás keretében valósult meg. Ilyen együttműködési megállapodás a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatallal kötött keret megállapodás, mely már két éve segíti a környezet tudatos gondolkodással, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos programok megvalósítását. Legújabb megállapodásukat a Hermann Ottó Intézettel kötötték, amely ugyancsak a környezettudatos gondolkodást, a fenntartható fejlődést emeli ki, mint fő együttműködési pontot. Emellett a Kar együttműködik középiskolákkal, önkormányzatokkal, mint például a Baranya és a Tolna megyei önkormányzatokkal, és a térségi civil szervezetekkel annak érdekében, hogy minél nagyobb összefogás keretén belül tudja megvalósítani több pontból álló programját.
A program elemei: Egy felsőoktatási képzési, Felsőoktatási tehetséggondozási, mentorálási csomag, tudományos, kutatási csomag, valamint egy szolgáltatási csomag, amit első sorban vállalkozásoknak és civil szervezeteknek kínálnak fel.
Az alsófokú pedagógusképzés területén a Kar az ország egyik legjelentősebb, legerősebb intézménye, ebből kifolyólag fontosnak tartják, hogy olyan új irányokat határozzanak meg, amelyek révén különlegessé, egyedivé válhat az általuk nyújtott kínálat. Az egyik ilyen irány a fenntartható fejlődés, a környezettudatos gondolkodás iránya.
Nagyon fontosnak tartják azt, hogy a jövő pedagógusai – főleg azok a pedagógusok, akik az alsófokú intézményekben dolgoznak majd – ismerjék a fenntarthatóság fogalmát. Ismerjék a környezettudatos gondolkodást, a nevelés módszertani elveit, lássák azokat az új irányokat, azokat az új reformpedagógiai törekvéseket, amelyek ezekre az elvekre hangolódva valósulnak meg, és kisgyermekkortól arra neveljék a gyerekeket, hogy próbáljanak tudatosan, megfontoltan, és más emberekre is figyelemmel cselekedni a környezetükben.
Ez az alsófokú képzési csomag szakirányú továbbképzéseket is tartalmaz. Szécsi Gábor elmondta, hogy két olyan továbbképzési programban gondolkodnak, melynek gyújtópontjában a fenntartható fejlődésre nevelés és a környezettudatos gondolkodásra nevelés van, emellett akkreditált tanfolyamokat is terveznek indítani. Ebben a témakörben nemcsak a pécsi, vagy a szekszárdi képzőhelyükön, hanem más városokban, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, vagy Kecskeméten is gondolkodnak ilyen jellegű képzések elindításában.
A képzési kínálatra irányuló fejlesztési lépéseket a MEKH-lal kötött megállapodás keretében valósítják meg. A másik iránya a felsőfokú képzési csomagnak az agrárképzés vonala. A Hermann Ottó Intézettel kötött megállapodás keretein belül döntöttek úgy, hogy elindítanak egy olyan szakirányú továbbképzést, amely az agrároktatók képzését helyezi a gyújtópontba első sorban a fenntartható fejlődés területén. Megismerni azt az új szemléletmódot, gondolkodást, amely révén a gazdák, az agrárvállalkozók környezettudatosabban tudnak majd gazdálkodni, vállalkozásaikat működtetni. Ezeket az ismereteket gyakorlati tudnivalókkal kívánják elegyíteni, például meg szeretnék ismertetni a gazdákat az erre irányuló új pályázati lehetőségekkel. Tervezik továbbá 60 órás tanfolyamok indítását, amelyek kifejezetten az agrárvállalkozókat kívánják ráhangolni erre az új gondolkodásmódra.
Az első csomag a portfólió bővítése a fenntarthatóság jegyében mind a pedagógusképzés, mind az agrárképzés vonalán.
A második csomag a tehetséggondozási csomag, amelynek leglátványosabb, legkiemelkedőbb eleme, amiről már korábban írtunk, egy nemzetközi tehetségfesztivál volt. A tavaly megrendezett három napos programsorozat gyújtópontjában a fenntartható fejlődés és a környezettudatos gazdálkodás állt. Egyetemi hallgatók, középiskolások, egyetemi oktatók, kutatók tartottak előadásokat a témában, illetve bemutatkoztak tehetséges hallgatók a területen végzett kutatásaik ismertetésével. Más hasonló tehetségkutatási programokat is indítottak, ilyen például a „Tehetségműhely” program, amely középiskolákkal kooperálva valósítanak meg több éve. Ez a műhely arra ad lehetőséget, hogy a középiskolások bekacsolódjanak az egyetemi tudományos, kutatási programokba, meghallgassanak előadásokat, ők maguk is tartsanak előadásokat, és meg is mérettessenek olyan felsőoktatási tehetséggondozási programokon, mint amilyen Tudományos Diákkör. Ez a „Tehetségműhely” program már több éve a fenntartható fejlődét és a környezettudatos gondolkodást helyezi előtérbe, tehát teljes mértékben ráhangolják erre a tartalomra a tehetséggondozási stratégiát. Emellett működtetnek egy folyamatos mentor programot is, amelynek az a lényege, hogy néhány tehetséggondozó kolléga bármikor elérhető egyetemi hallgatók, vagy középiskolások számára, konzultálni tudnak a kollégákkal, anyagokat kapnak, az oktatóktól ahhoz, hogy önálló tudományos munkát, kutatási tevékenységet végezzenek. Tehát kialakul egy permanens kapcsolat, aminek most ebben az elmúlt időszakban ugyancsak a fenntartható fejlődés volt gyújtópontjában.
„Örülünk annak, hogy igen sok dolgozat, pályamunka érkezett már be, és számos tehetséges fiatal érdeklődik a téma iránt, aminek lényegét különböző aspektusokból ragadják meg. Örömmel tapasztalom, hogy a tehetségműhelyek munkájába bekapcsolódó diákok kellőképpen ráhangolódtak a programra, és úgy látom, hogy igen elhivatottak is.”
Az egyik leglátványosabb programjuk, amely egy nemzetközi program, a „Forgass a Földért” maratoni film pályázat, amit Kindl Gábor rendezővel együttműködve valósít meg a Kar, és aminek az a lényege, hogy a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés problémája iránt, megfelelően kreatív fiatalok rövid filmes alkotásokat neveznek be témakörön belül és ezt egy nemzetközi mezőnyben bemutatják, a győzteseket nemzetközi verseny eredményeként hirdetjük ki a győzteseket. Nagyon nagy sikerrel végződött a tavalyi filmpályázat, oly annyira, hogy felfigyelt rá a nemzetközi világ. Például tavaly Cannes-ban a legjobb rövidfilmes alkotások egyike lett és igen komoly nemzetközi elismerést kapott.
Idén is elindítják ezt a programot, amivel bővülnek az az lesz, hogy megpróbálják erősíteni a határon túli magyar egyetemeket ebbe a programba. A dékán kiemelte, hogy kifejezetten nagy figyelmet fordítanak arra, hogy nemcsak a film maratonba, hanem általában véve a tehetséggondozási programjaikba minél több határon túli egyetem, illetve hallgató és akár középiskolás is be tudjon kapcsolódni.
A harmadik csomag a tudományos kutatási vonal. Ezen a téren az egyetem az elmúlt években több olyan nagyobb rendezvényt, tanácskozást, workshop- ot tartott, aminek fő témája a környezettudatos gondolkodásra való nevelés módszertana, elmélete volt, másfelől pedig a „Green Deal” program jegyében hogyan lehet az agrárképzést, illetve az agrárvállalkozások mindennapi gyakorlatát ráhangolják a környezettudatosságra és hollisztikus szemléletű gazdálkodásra, amit egyébként kultúrtáj menedzsmentnek is hívunk.
Ezeket a rendezvényeket, tanácskozásokat minél nagyobb körben próbálták megvalósítani. Ez nem egy zárt programsorozat volt, ahol csak a tudományos elit, vagy a felsőoktatásban oktató kollégák jelentek meg, hanem gyakorló szakembereket is meghívtak, illetve agrárvállalkozókat, érdekképviseleteket. Nyitni próbálták ezeket az eredményeket feléjük, a tanácskozásokkal, work-shopokkal, hazai, illetve nemzetközi programokkal egyaránt és Szécsi Gábor kifejezetten örül annak, hogy a tudomány gyakorlatorientáltsága ezen a vonalon is megjelent.
A negyedik csomag ezekhez is, különösképpen ezekhez is a tudományoshoz jól kapcsolódott csomag szolgáltatás jelleg.
„Úgy gondolom, hogy az egyetemek új nemzedékének legfontosabb feladata, rendeltetése az, hogy nyisson a gazdasági, társadalmi, vagy akár politikai gyakorlat felé, tehát ne zárt struktúraként működjön, hanem tudományos kutatási képzési programjait nyitni tudja, a gazdaság, a társadalom felé, és ezzel minél szélesebb kört tudjon bevonni ezekbe a programokba, minél több ember számára tegye elérhetővé eredményeit. Ez ma az egyetemek egyik legfontosabb feladata, rendeltetése, ha úgy tetszik, küldetése.”
Ennek jegyében működtetik az egyik legfontosabb kutató központjukat. A Vidékfejlesztési Kutatóközpont, amely nem „csak” tudományos, kutatási, képzési tevékenységet végez, hanem az agrár érdekképviseletekkel együttműködve minél több eredményt, praktikus útmutatást, javaslatot próbál eljuttatni az agrárvállalkozások felé annak érdekében, hogy a fenntarthatóság jegyében tudják modernizálni a vállalkozásaikat. Tanácsokat adnak módszertani irányokból, például pályázati lehetőségekkel kapcsolatban is próbálják erősíteni az egyetem és az agrárium kapcsolatát, de nyitnak más vállalkozástípusok, illetve más intézmények irányába is.
Azokat az eredményeket, amiket a fenntarthatóság jegyében elértek, próbálják a gyakorlat nyelvére fordítva gyakorlatorientálttá tenni, illetve eljuttatni minél nagyobb körökhöz.
Ez az a négy csomag, ami az elmúlt években a fenntarthatóság, környezettudatos gondolkodásra nevelés témakörén belül működött az egyetemi karon. Ez a négy csomag, négy olyan program, amely együttműködések nélkül aligha valósulhatna meg, hangsúlyozta Szécsi Gábor, aki fontosnak tartja a médiával kialakult rendkívül gyümölcsöző kooperációt is. Külön köszönetét fejezte ki mind a helyi, mind a regionális, mind az országos média felé.
