A növekedés motorjai a bioüzemanyagok és a napenergia voltak
Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből, amely a hazai megújulóenergia-felhasználás 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálja. A növekedés forrásai főleg a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés voltak.
Magyarországon 2020-ban a megújuló alapon villamos energiát termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 MW volt, ami az előző évhez képest jelentősen, 32,15 százalékkal emelkedett. Ez főként annak köszönhető, hogy 2020-ban is a napelemek (beleértve a háztartási méretű berendezéseket) összesített beépített kapacitása növekedett a legnagyobb mértékben: a 2019. év végi 1400 MW-ról 2020 végére több mint a felével nőtt beépített teljesítményük, 2131 MW-ra.
2020-ban összesen 5548 GWh villamos energiát termeltek hazánkban megújuló energiaforrások felhasználásával, ami 18,73 százalékos növekedést jelent az előző évi 4673 GWh-hoz képest. Jelentősen, több mint 60 százalékkal növekedett a napenergia alapú termelés. Emellett 21,9 százalékkal nőtt a biológiailag lebomló, kommunális hulladék alapú, valamint enyhén bővült a vízenergia, illetve biogáz alapú villamosenergia-termelés (+0,13%, illetve +0,91%). A részarányokat tekintve folytatódott a napenergia alapú villamosenergia-termelés térhódítása, ami 2020-ban már több mint 44 százalékos arányt képviselt a megújuló alapú villamosenergia-termelési mixből.
Bruttó megújuló alapú villamosenergia-termelés különböző energiahordozókból (2020, GWh, %)
Az összes energiaforrásból származó magyarországi bruttó végső energiafogyasztás 2020-ban 776,06 PJ-t tett ki, ami az előző évhez képest 3,18 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés oka a COVID-járvány miatt a közlekedés területén bekövetkezett fogyasztáscsökkenés volt. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása viszont jelentősen, 6,14 százalékkal bővült 2019-hez képest, 107,49 PJ-ra. Az összesített megújulóenergia-részarány a fogyasztásban 2020-ban 13,9 százalékra nőtt, amivel Magyarország túlteljesítette az európai uniós irányelv 2020-ra előírt 13 százalékos részarányát.
A megújuló energia részarány-mutatók alakulása (2010-2020)
2020-ban a megújulóenergia-felhasználásunk közel 90 százalékát három energiaforrás, a szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és a napenergia adta, ezen belül is jelentős volt a háztartások által felhasznált szilárd biomassza szerepe.
Kiemelkedően a közlekedési és a villamos energia szektorban nőtt a megújulóenergia-felhasználás aránya: a közlekedési szektor 11,57 százalékos részarányt ért el, míg a villamos energia szektor 11,9 százalékra emelkedett 2020-ban. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség több mint a harmadával növekedve 13,05 PJ-t tett ki 2020-ban (2019-ben 9,76 PJ volt ez az érték). A magasabb kötelező bioüzemanyag-bekeverési arányoknak köszönhetően 2020-ban több mint 80 százalékkal nőtt a bioetanol, illetve közel 25 százalékkal a biodízel felhasználása. A biodízel kategórián belül kiemelendő továbbá a használt sütőolajból származó bioüzemanyagok jelentősége is (6 PJ 2020-ban).
A fűtés és hűtési szektorban a megújulóenergia-részarány 2020-ban bár enyhe mértékben ugyan, de tovább csökkent 17,72 százalékos értékre, amiben a fűtés-hűtés területén felhasznált összes energia növekedése is szerepet játszott.
A megújuló energia részarány-mutatók alakulása (2010-2020)
A teljes jelentés a MEKH honlapján olvasható.
