A mezőgazdaságból élők számtalan kihívással szembesülnek, amelyekre meg is kell találniuk a választ. A magas energia- és inputárak, az állatbetegségek, a történelmi mértékű aszály az utóbbi években is nehezítette mindennapjaikat, ennek ellenére helytálltak, nekik köszönhető, hogy biztonságos a hazai élelmiszerellátás – mondta Farkas Sándor az Agrárszektor 2022 konferencián, megnyitóbeszédében.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese örömmel jelentette ki, hogy a mezőgazdaság szerepe felértékelődött, megkerülhetetlen stratégiai ágazattá vált, a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi megbecsültsége is jelentősen emelkedett. Farkas Sándor történelmi lehetőségnek nevezte, hogy az Európai Bizottság november elején elfogadta a Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervet, melynek öt éves költségvetése összesen 14,7 milliárd euró, azaz több, mint 5.300 milliárd forint. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. Mindkettő jelentős bővülés az előzőekhez képest, csakúgy, mint a felértékelődő, tudásátadáshoz kapcsolódó kiadások kerete, amely a kétszeresére nő.
A mezőgazdasági termelésben a hatékonyság a túlélés záloga lehet – mondta a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta, az ágazat versenyben maradásához nélkülözhetetlen az előre menekülés, a modernizálás akkor is szükséges, ha a gazdasági környezet ehhez nem kedvező. Felidézte, hogy a kormány többféle módon segíti a gazdálkodók likviditását. Példaként említette a hitelmoratóriumot, a kamatstopot, valamint azt, hogy október 17-től elindították az uniós támogatások tavalyinál nagyobb mértékű, 322 milliárd forint értékű előleg-, illetve részletfizetését. Eddig 150 ezer gazdálkodó számára 250 milliárd forint előleget utaltak ki.
A klímaváltozással, a hazánkat is sújtó rendkívüli aszállyal kapcsolatban hangsúlyozta: az Alföldön megkerülhetetlen a vízgazdálkodás megújítása. Emlékeztetett, hogy a Tisza szabályozása jelentős volt az 1800-as években, ma azonban nyögjük annak negatív hatásait. Leszögezte, az Alföldön vissza kell térni a vizek, a téli csapadék visszatartására. Ezekkel a lépésekkel, valamint a szükséges vízkormányzó létesítményekkel is 10-15 év kell, hogy normalizálódjon a talajvízszint – mondta Farkas Sándor.
A klímaváltozás hatásainak felgyorsulásában sokan túlértékelik a mezőgazdaság szerepét, miközben az ENSZ statisztikája szerint a mezőgazdaság és a földhasználat változás együttesen is csupán 18 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezen belül az állattartás pedig csak 5-6 százalékban – mondta a klímaváltozással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. Tarpataki Tamás jelezte: természetesen az agráriumban is mindent meg kell tenni a negatív hatások mérsékléséért, ebben a gazdálkodókat a támogatások is segítik. Mint fogalmazott, törekedni kell a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat egyensúlyára, hiszen szervesanyag-utánpótlás nélkül sokkal nehezebb lenne talajaink megfelelő védelme is.
A „Drágulási hullám a hazai élelmiszerpiacon” címmel rendezett beszélgetésen az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára elmondta, a tárca elkötelezett abban, hogy a magyar családok asztalára jó minőségű és biztonságos magyar élelmiszerek kerüljenek. Majd kitért arra, hogy a kormány az előző európai uniós fejlesztési időszakban, 2014 és 2020 között 468 milliárd forinttal támogatta a magyar élelmiszeripart, a következő pénzügyi ciklusban 2027-ig pedig 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre. Nobilis Márton kiemelte, a nemzeti forrásnak köszönhetően már 2021-ben megnyílt két pályázat az ágazat számára. Az egyik az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztéseit támogatta, a másik pedig az élelmiszeripari üzemek komplex megújítására koncentrált. Ezek keretében akár 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra is lehetett pályázni. Az államtitkár szerint egy iparág akkor lehet sikeres, ha a hazai piacokon és a nemzetközi porondon is helyt tud állni, ehhez elengedhetetlen a terület sajátosságainak ismerete, illetve a kapcsolódó célirányos fejlesztések végrehajtása – tette hozzá.
