A szélenergia gyors bővítését támogatják, de csak természetvédelmi és társadalmi szempontok figyelembevételével. Húsz szakmai, tudományos, civil és önkormányzati szervezet átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a hazai szélerőmű-fejlesztések fenntarthatóbbá tételére.
A hőhullámok, az aszály és az energiapiaci bizonytalanságok miatt egyre fontosabb szerepet szánnak a hazai megújuló energiaforrásoknak, köztük a szélenergiának a WWF Magyarország koordinálásával készült szakpolitikai javaslat szerzői. A húsz szervezet szerint a szélerőművek gyorsabb telepítését azonban csak olyan szabályozási környezetben érdemes felgyorsítani, amely egyszerre veszi figyelembe az energiaellátás, a természetvédelem és a helyi közösségek érdekeit.
A szervezetek augusztus elején részletes javaslatcsomagot nyújtottak be a gazdasági és energetikai, valamint az élő környezetért felelős minisztereknek. A dokumentum célja, hogy a tervezett szélenergia-kapacitás-bővítés mellett csökkentse a beruházások természetvédelmi és társadalmi kockázatait, és kiszámíthatóbbá tegye az engedélyezést.
Kilenc fő javaslat és egy új intézmény
A csomag többek között tárcaközi, kibővített szakmai munkacsoportok létrehozását sürgeti, valamint egységes természetvédelmi szabályokat javasol. Ezek között szerepelnek a szélerőművek körül kijelölendő védőtávolságok és az egységes madár- és denevérfelmérési protokollok.
A szervezetek szerint pótolni kellene a döntésekhez szükséges hiányzó téradatokat és kutatási eredményeket is. A szélerőművek telepítésénél pedig elsősorban a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, mesterséges vagy már degradálódott területeket részesítenék előnyben.
A javaslatcsomag a helyi közösségek nagyobb bevonását is szorgalmazza. Ennek részeként ösztönöznék a helyi szereplők tőkebevonását és a kifejezetten szélenergia-termelésre épülő energiaközösségek létrehozását.
A dokumentum szerint a már működő turbinák élővilágra gyakorolt hatását is átláthatóbban kellene monitorozni, a könnyített térségek felülvizsgálatakor pedig országos Stratégiai Környezeti Vizsgálatot kellene végezni. Emellett természetkímélő üzemeltetési előírásokat és célzott lakossági tájékoztató kampányokat is javasolnak.
A szervezetek egy országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását is kezdeményezik, amely hosszabb távon összehangolhatná az energetikai és környezetgazdálkodási szempontokat.
A napelemek mellett kiegészítő szerepet szánnak a szélenergiának
A javaslat készítői szerint a korszerű szárazföldi szélturbinák alacsony fajlagos kibocsátású és költséghatékony energiatermelők lehetnek, és megfelelően tervezve jól kiegészíthetik a már kiépített naperőművi kapacitásokat.
Ehhez azonban szerintük nem elegendő pusztán az országos szélpotenciált figyelembe venni. A beruházási helyszínek kijelöléséhez megbízható téradatokra, energiamodellekre, természetvédelmi hatásvizsgálatokra és a hálózati csatlakozási lehetőségek együttes elemzésére lenne szükség.
„Nem mindegy, hogy milyen alternatív energiaforrásokra támaszkodunk, azokat hová telepítjük és hogyan üzemeltetjük” – hangsúlyozta Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A szervezetek szerint a gyorsítás önmagában nem elegendő: a szélerőművek fejlesztésének olyan területi és szabályozási keretek között kell megvalósulnia, amelyek védik a védett madár- és denevérpopulációkat, figyelembe veszik a természet-helyreállítási célokat és a táji vízmegtartás szempontjait is.
Széles körű szakmai együttműködést sürgetnek
A kezdeményezésben civil és természetvédelmi szervezetek mellett akadémiai, iparági, kutatóintézeti és önkormányzati szereplők is részt vesznek. A kezdeményezők között van többek között a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület.
A támogatók között szerepel az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság, valamint több természetvédelmi alapítvány és önkormányzati szereplő.
A szervezetek szerint a szélerőművek fejlesztésének felgyorsítása sürgető, de az elhamarkodott döntések hosszú távon az energia- és klímacélok teljesítését is veszélyeztethetik. Ezért széles körű szakmai egyeztetést és stabil, kiszámítható szabályozást sürgetnek.
A kezdeményezők jelezték a kormánynak, hogy készek részt venni a minisztériumok közötti szakmai egyeztetésekben. Álláspontjuk szerint a szélenergia fejlesztése akkor lehet hosszú távon sikeres, ha az energiaszuverenitás mellett a természetvédelmi és helyi közösségi szempontok is már a tervezés kezdetétől megjelennek.
