Rekordszámú, mintegy 50 ezer ember halálával hozható összefüggésbe a nyári hőség az európai városokban egy friss kutatás szerint. A klímaváltozás a becslések alapján a hőséghez köthető halálesetek mintegy kétharmadához járulhatott hozzá. A legmagasabb halálozási arányt Máltán, Olaszországban és Magyarországon mérték.
A The Guardian által ismertetett kutatás szerint 2026 júniusa és augusztusa között rendkívüli terhet jelentett a hőség az európai városok lakosságának. A kutatók 854 város adatait vizsgálták, és a korábbi évek hőmérsékleti, illetve halálozási összefüggései alapján becsülték meg a forróság egészségügyi következményeit.
A modellezés szerint a nyári hőség összesen mintegy 50 ezer halálesettel függhetett össze, ebből körülbelül 32 ezer olyan többlethalálozás lehetett, amely a klímaváltozás következtében kialakuló magasabb hőmérsékletekhez köthető. A kutatók szerint a hőséghez kapcsolódó halálesetek száma csaknem kétszerese volt a két következő legsúlyosabb évben becsült értéknek.
Malcolm Mistry, a London School of Hygiene & Tropical Medicine klíma- és egészségkutatója, a tanulmány egyik társszerzője a Guardiannek úgy fogalmazott: a becsült halálesetek száma önmagában is megdöbbentő, de még aggasztóbb, hogy ezek mekkora hányada tulajdonítható az emberi tevékenység okozta klímaváltozásnak.
A tanulmány szerint a klímaváltozásnak tulajdonítható halálesetek aránya az évszázad eleji mintegy 40 százalékról idén nyárra 65 százalékra emelkedett.
Magyarország is a leginkább érintett országok között
A lakosságszámhoz viszonyított hőség okozta halálozás Máltán, Olaszországban és Magyarországon volt a legmagasabb. Az abszolút halálesetszám Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb.
A kutatás szerint Európa leginkább érintett városa Nápoly volt, ahol az életkor szerinti standardizálással számított becslés alapján egymillió lakosra 815, hőséghez köthető haláleset jutott. Mario Guarino, a város északi részén található Ospedale CTO sürgősségi orvosa arról számolt be, hogy a legforróbb hetekben 15 százalékkal nőtt a sürgősségi ellátásra jelentkezők száma.
A szakember szerint a hőség különösen azok számára jelentett súlyos veszélyt, akik már eleve egészségügyi problémákkal küzdöttek. A társadalmi elszigeteltség és a szegénység tovább súlyosbította a helyzetet. Beszámolt például egy végstádiumú daganatos betegről, aki egy forró padlástérben élt, mert családja nem talált olyan céget, amely a nyár folyamán légkondicionálót tudott volna beszerelni.
Az idősek különösen veszélyeztetettek
A kutatók becslése szerint a halálesetek csaknem felét a 85 év felettiek körében regisztrálták. A hőség ugyanakkor a fiatalabb korosztályokat sem kímélte: a 20–44 évesek között 833, a forrósággal összefüggő halálesetet becsültek.
A tartósan magas nappali hőmérséklet megterheli a szervezetet, az éjszakai lehűlés elmaradása pedig megakadályozza a megfelelő regenerálódást. A hőség olyan emberek állapotát is végzetesen ronthatja, akik például szív- és érrendszeri betegséggel vagy daganatos megbetegedéssel élnek.
A halotti bizonyítványokon ritkán tüntetik fel külön a magas hőmérsékletet mint közreható tényezőt, ezért a hozzátartozók sokszor nem is tudják, hogy a forróság hozzájárulhatott szerettük halálához.
Fontos ugyanakkor, hogy az 50 ezres adat becslés, nem pedig a nyári halálesetek közvetlen nyilvántartásából származó összesítés. A vizsgált 854 város Európa lakosságának körülbelül 40 százalékát fedi le, így az eredményekből nem lehet egyszerűen kiszámítani a teljes kontinensre, a kisebb településekre és a falvakra vonatkozó halálozási adatokat.
David García-García, a madridi Carlos III Egészségügyi Intézet halálozást figyelő rendszerének kutatója a Guardiannek értékes hozzájárulásnak nevezte az összehasonlító vizsgálatot, ugyanakkor hangsúlyozta: az eredmények megfigyelt hőmérsékleti adatokon és járványtani modelleken alapulnak, nem a 2026-os nyár tényleges halálozási adatain.
Európa gyorsabban melegszik a világátlagnál
Az Európai Unió klímafigyelő szolgálata szerint Nyugat-Európában az idei nyár volt a mérések kezdete óta a legforróbb. A kontinens több mint felén olyan erős hőterhelést mértek, amelyet az emberi szervezet 38 Celsius-foknál is melegebbnek érzékelhetett. A kelet-európai valamivel enyhébb időjárás ellenére Európa egésze a harmadik legmelegebb nyarát élte át.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt Európa körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedekben a hőség okozta halálozás növekedése meghaladhatja a hideg időjáráshoz kapcsolódó halálesetek várható csökkenését.
A szakemberek szerint a kockázatok mérsékléséhez csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát, fejleszteni kell az egészségügyi ellátást, több zöldfelületet kell kialakítani a városokban, és hozzáférhetőbbé kell tenni a hűtési lehetőségeket. Emellett fontos a megfelelő folyadékbevitel, az árnyékos helyek keresése, valamint az egyedül élő, idős és más okból veszélyeztetett emberek rendszeres ellenőrzése is.
Forrás: The Guardian
