Az energiaválság rövid távon komoly problémákat okoz, ugyanakkor hosszú távon növelheti az energiabiztonságot, hiszen felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, és ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, azaz előmozdítja a dekarbonizációt – mondta Horváth Péter János a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Fórumon tartott előadásában.
Horváth Péter János előadásában kiemelte, hogy a dekarbonizációt úgy kell megvalósítani, hogy a folyamat ne veszélyeztesse az energiabiztonságot, azaz a gazdaság és a lakosság számára szükséges energia mindig rendelkezésre álljon.
Emlékeztetett, hogy az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség elérése. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az Unió nincs könnyű helyzetben, hiszen szénhidrogén-tartalékok hiányában az energiaátmenet során mindenképpen importra szorul, ami ellátásbiztonsági szempontból állandó kockázatot jelent.
Mint mondta, az Unió energiafüggősége az elmúlt húsz évben nem csökkent, sőt nőtt, ma közel 60%, ráadásul a szénhidrogének importfüggősége tekintetében a kontinensre egy beszállító, Oroszország magas dominanciája jellemző. Az energiaválság csak rávilágított az Unió energiaellátásának sérülékenységére – tette hozzá.
Kifejtette, hogy az energiaválság rövid távon komoly problémákat okoz, ugyanakkor hosszú távon növelheti az energiabiztonságot, hiszen felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, és ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, azaz előmozdítja a dekarbonizációt.
A hazai folyamatokról szólva a MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország energiafogyasztása 2014 óta 15%-kal nőtt, ami az ellátásbiztonság szempontjából nem kedvező. Bár klímaszempontból sokat javult az energiamix, az importfüggőségünk még mindig magas, 50-70% között mozog, ezért hazánk a nagyon sérülékeny országok között van, különösen abból a szempontból, hogy a kőolaj és a földgáz kizárólag orosz forrásból származik. Az energiaimport kiadások GDP-hez viszonyított értéke, ami 2021-ig 2-7% közötti sávban mozgott, a 2022-es évben várhatóan a 10 %-ot meghaladja – hívta fel a figyelmet.
Ezért fontos, hogy olyan energiaszabályozásban gondolkodjunk, ami nemcsak segít átvészelni a nehéz időket, hanem a mostani energiaválságot hasznunkra fordítja – mondta a MEKH elnöke.
Horváth Péter János kifejtette, az ország földgázkitettsége lakossági fűtés tekintetében a legmagasabb (50%), de ezen a területen jelentkezik a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál is, amit az az energiafelhasználás tudatos mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével és a megújulók használatának ösztönzésével tudunk kiaknázni.
Mint mondta, az ipari szektor energiahatékonyságának növelése a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú, hiszen az szerez előnyt, aki egységnyi GDP-t kevesebb energia felhasználásával állít elő. Ezen a területen a hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítése, – ami mostani inaktív állapotában is jelentős megtakarítási értékeket produkál, – valamint az EKR-megtakarítások tőzsdei kereskedelmének bevezetése, ami nagyobb teret kínál mindazoknak, akik energiahatékony beruházásokban gondolkodnak. Hozzátette, mind a lakossági, mind az ipari szektor számára a jelenleginél erősebb energetikai szakértői háttér kialakítására van szükség, amely tanácsadással segíti a beruházások megvalósítását.
A villamosenergia-termeléssel kapcsolatban a MEKH elnöke kijelentette, hogy a hazai ellátásbiztonságot kizárólag áramimportra alapozni nem szabad. Mint mondta, Paks I. élettartamát a lehető leghosszabb ideig meg kell hosszabbítani, Paks II. megépítése az ellátásbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen, és emellett 2-3 új földgáztüzelésű csúcserőműre is szüksége lenne a rendszernek, hiszen az újraiparosításnak köszönhetően 2030-ra a hazai csúcsigény a mostani 7000 MW-ról várhatóan 10.000 MW fölé nő.
A MEKH elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy a nem szabályozható naperőművekre is nagy szükség van, de a megújulók integrációjához fokozni kell a rendszer rugalmasságát, legyen szó akár villamosenergia-tárolásról, akár aggregátorokról vagy más piaci megoldásokról.
Mint mondta a MEKH, minden előremutató kezdeményezést támogat, ezért bátorítja a piaci szereplőket, hogy éljenek a lehetőséggel használják ki a tesztkörnyezet intézményét, ahol a bevezetni kívánt energetikai innovációk védett környezetben, élesben tesztelhetők.
