Az Országgyűlés döntése nyomán az MNB törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása. Az első zöld mandátumot megszerző európai jegybankként az MNB folytatja eddigi erőfeszítéseit a hazai pénzügyi rendszer, s ennek révén a teljes gazdaság klímabarát pályára való átállítására. -Jelezte számunkra a Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Közlönyben kihirdették a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, amely a jegybank mandátumai között nevesíti a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kormányzati politika támogatását. A 2021. augusztus 2-án hatályba lépő módosítás jogalapot teremt arra, hogy az MNB tevékenységében elsődleges céljának – így az árstabilitás elérésének és fenntartásának – veszélyeztetése nélkül, egyre hangsúlyosabban kapjanak szerepet a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is.
Bár a világ jegybankjai egyre aktívabban fordulnak a környezeti fenntarthatóság kérdése felé, hazánkon kívül ma még alig találhatunk olyan államot, amely nemzeti jegybankjának ilyen egyértelmű felhatalmazást adna a klímavédelem, a „zöld gondolat” képviseletére a pénzügyi világban a gazdaság fenntartható fejlődésének szavatolása érdekében.
Az MNB 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programja révén már eddig is egyre több eszközt alkalmazott a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, valamint a hazai zöld gazdaság finanszírozásának bővítése érdekében. A pénzügyi szektoroktól az MNB azt várja el – ehhez szakmai támogatásként nemrég ajánlást is kiadva, teljesítményüket pedig zöld pénzügyi jelentésben visszamérve –, hogy tegyék klímabarátabbá termékeiket, szolgáltatásaikat és belső működésüket.
A jegybank előbb a kedvezményes kamatozású/díjú zöld lakossági jelzáloghitelek elterjedéséért Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programot, majd ugyanilyen, a vállalati és önkormányzati hitelezést élénkítő kezdeményezést indított. Ezen kör 2021-ben további területeken, például a fenntartható agrárium, a zöld közlekedés vagy éppen az energiahatékonyság terén szélesíthető. Az MNB emellett Nemzeti Fenntartható Tőkepiaci Stratégia megalkotásán is dolgozik az Európai Bizottság és az EBRD támogatásával, minisztériumi partnereivel és a BÉT-tel együttműködve.
Az MNB-törvény további módosítása szerint a jegybank bírságbevételei 6 százalékát jövő évtől működésének karbonsemlegesítésére használhatja fel. E cél elérésének költsége ugyanakkor a jövőben fokozatosan csökkenhet, hiszen az MNB vállalta, hogy a 2019-es értékekhez képest 3 éven belül 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását.
Ami a fennmaradó ökológiai lábnyomot illeti, az MNB nemzetközi konferenciáinak környezetterhelését – civil szervezetekkel együttműködve – már tavaly teljes mértékben ellentételezte egy lápos-égeres élőhely komplex helyreállításával Pápateszér településen. A jegybank a továbbiakban olyan élőhely-rekonstrukciós projekteket valósít meg, amelyek az elkövetkezendő években képesek elnyelni a karbonlábnyoma egészét. Ennek érdekében a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Geszt község közelében 27 hektáros tölgyes erdő telepítésének finanszírozását készíti elő.
