Földi András és Hamza Gábor A római jog története és institúciói című tankönyve európai és Európán kívüli viszonylatban is tartja a rekordot, hiszen a jogi tankönyvek körében példa nélküli a 28 átdolgozott és bővített kiadás.
Olasz relációban Alberto Trabucchi és Cesare Vivante tankönyvei ugyan több, 49 illetve 60 kiadást értek meg, azonban az átdolgozott és bővített kiadások száma nem haladja meg a húszat. Német nyelven a legtöbb (22. átdolg. és bőv.) kiadásban Max Kaser: Römisches Privatrecht, Beck, 1960. 22. Aufl.: M. Kaser/R. Knütel/S. Lohsse, Beck, 2021. című tankönyve jelent meg. Így Földi András és Hamza Gábor A római jog története és institúciói című tankönyve európai és Európán kívüli viszonylatban is tartják a rekordot, hiszen a jogi tankönyvek körében példa nélküli a 28 átdolgozott és bővített kiadás.
A római jog története és institúciói tankönyv — és egyúttal kézikönyv — szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének feltárása is.
A mű olvasói meggyőződhetnek arról, hogy a római jog — beleértve a római közjog számos intézményét is — ezernyi szállal kapcsolódik a hatályos, élő joghoz, amelyben nemcsak kitörölhetetlenül tovább él, de azt végső soron még ma is meghatározza. Különösen áll ez az egységesülő Európára, hiszen az európai jog közös alapját éppen az a római jog jelenti, amely Theodor Heuss megállapítása szerint a Bibliával és a görög filozófiával együtt az európai kultúra három meghatározó pillérének egyikét képezi.
