Hazánk középső részén két nagy folyó, a Duna és a Tisza ölelésében különleges, síkvidéki táj terül el, amely látszólagos egyhangúsága ellenére sokféle, változatos élőhelyet foglal magában. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait és az itt élő emberek egymás örökébe lépő nemzedékeinek kézjegyét.
A kiskunsági táj természeti értékeinek megóvására alakult meg 1975-ben – az országban másodikként – a Kiskunsági Nemzeti Park. A több mint 51 000 hektáros területű, kilenc egységből álló nemzeti park jellegzetes élőhelyei a Duna menti szikes puszták és tavak, a homokhátság buckavonulatai, nagy kiterjedésű gyepjei és homoki erdői, a turjánvidék mocsarai és mocsárrétjei, valamint a Tisza mentének holtágai, ártéri erdői és szikes pusztái. Ezek számos olyan természeti és táji ritkaságot rejtenek, melyek csak itt láthatóak. Megismertetésük céljából egész évben szakvezetéses túrákkal, szabadon látogatható tanösvényekkel várja a nemzetipark-igazgatóság mindazokat, akik felfedeznék a homok, a szik és az árterek birodalmát.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, Baks, Csanytelek és Tömörkény által határolt Csaj-tó a madárvilág iránt érdeklődőknek lehet vonzó. Augusztusra már alábbhagy a fészekrakással és fiókaneveléssel járó nyüzsgés, a költöző madarak lassan már gyülekezni kezdenek.
A hőség viszont nem csökken még ilyenkor, így esti túrákkal is készül a nemzeti park. Az izsáki Kolon-tó a Duna–Tisza köze egyik legfontosabb természetes vizes élőhelye, amely a Duna-völgyi szikesek és a Homokhátság között húzódó Turjánvidék közepén helyezkedik el. A változatos vizes élőhelyeket rétek, láperdők és homokbuckák övezik, melyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. Augusztusban két esti túrára is várják a jelentkezőket. Az egyik egy hosszabb gyalogtúra az Aqua Colun tanösvényen, a másik középpontjában pedig a csillagos égbolt áll, amikor is derült ég esetén csillagászati távcsővel figyelhetik meg a Holdat, a Jupitert, a Szaturnuszt, valamint galaxisokat és planetáris ködöket. Akinek pedig még nem volt része egy gyönyörű bugaci naplementében, az foglaljon gyorsan helyet a „Bugacpuszta Saga: a fűrészlábú nyomában” elnevezésű túrára. Itt megismerkedhet hazánk legnagyobb rovarfajával, a fűrészlábú szöcskével, de a puszta egyéb érdekességei mellett sem megyünk el szó nélkül.
Mártélyon a nyár utolsó napjaiban vízi- és gyalogtúrával is tölthetik a napot a Holt-Tiszánál. Délelőtt kenus túra, egy kellemes, 6 km-es evezéssel, délután pedig az ártér vadregényes, kicsit szúnyogos ösvényein gyalogtúra várja a résztvevőket.
Ugyanilyen ártéri terület még a tőserdei Holt-Tisza, ahol szombaton leeveznek a holtágon, közben a vízimadarakról és élővilágról mesélnek a túravezetők. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek eszenciáját a holtágakat kísérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek változatossága adja.
