A klímaváltozás által felerősített hőhullámok egyre súlyosabb aszályt okoznak Európában – állapította meg a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatócsoport legfrissebb elemzése, amelyről a The Guardian számolt be. A kutatás szerint már nem csupán a csapadékhiány, hanem a rendkívüli hőség is meghatározó szerepet játszik abban, hogy a kontinens egyre gyorsabban veszíti el vízkészleteit.
A tudósok szerint a rekordokat döntő hőhullámok miatt a felmelegedett levegő sokkal több nedvességet von el a talajból, a folyókból, a tavakból és a növényzetből. A vizsgálat szerint Nyugat-Európában az ilyen extrém párolgási viszonyok kialakulásának valószínűségét nyolcvanszorosára, Kelet-Európában pedig negyvenszeresére növelte az ember okozta globális felmelegedés.
A kutatás arra is rámutat, hogy a talaj kiszáradása Nyugat-Európában ötször, Kelet-Európában pedig tizenegyszer valószínűbbé vált a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó üvegházhatású gázok miatt.
Már nem csak a csapadékhiány okozza az aszályt
A szakértők szerint Európában az aszály fogalma is átalakulóban van. Míg korábban elsősorban a kevés csapadékot tekintették kiváltó oknak, ma már a szélsőséges hőség önmagában is képes rendkívüli szárazságot előidézni.
Erre jó példa, hogy Nyugat-Európában az idei telet kifejezetten csapadékos időjárás jellemezte, ennek ellenére nyár elejére extrém aszály alakult ki. A kutatók szerint a jelenlegi aszály a klímaváltozás nélküli világban csupán mérsékeltnek számítana, a felmelegedés azonban jelentősen felerősítette annak hatásait.
A WWA szerint a 2026-os aszály ráadásul két hónappal korábban kezdődött, mint a súlyos, 2022-es európai száraz időszak.
Milliós terméskiesés és történelmi alacsony vízszintek
Az aszály következményei már most jól láthatók. Több európai ország korlátozta a vízfelhasználást, Dél-Anglia nagy részén például locsolási tilalom van érvényben.
Spanyolországban és Franciaországban pusztító erdőtüzek tomboltak, miközben a mezőgazdaság is jelentős veszteségeket szenved. A becslések szerint Európában mintegy 9 millió tonna gabonatermés eshet ki, Franciaországban az elmúlt 50 év legrosszabb kukoricatermése várható, Romániában pedig több mint egymillió hektárnyi termőterületet érintett az aszály.
A folyók vízszintje is történelmi mélypontra süllyedt. A Rajna hollandiai Lobith mérőállomásán alacsonyabb vízállást mértek, mint az emlékezetes 1976-os aszály idején. Az alacsony vízszint akadályozza a hajózást, csökkenti a vízerőművek energiatermelését, ami a kutatók szerint az élelmiszer- és energiaárak emelkedéséhez is vezethet.
A felmelegedés csak fokozni fogja a problémát
Dr. Mariam Zachariah, az Imperial College London kutatója szerint különösen aggasztó, hogy ezek a szélsőséges jelenségek már 1,4 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett jelentkeznek.
A szakember arra figyelmeztetett: ha a Föld átlaghőmérséklete a jelenlegi kibocsátási pálya mellett 2,8 Celsius-fokkal emelkedik, az ilyen extrém párolgási és aszályos időszakok előfordulásának valószínűsége akár meg is duplázódhat.
Az ENSZ éghajlatváltozási főtitkára, Simon Stiell szerint az egyre súlyosabb aszály egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy a bolygó túlmelegszik. Úgy fogalmazott: amíg az emberiség nagy mennyiségben éget szenet, olajat és földgázt, addig az ilyen klímaváltozás okozta aszályok egyre súlyosabbak és egyre költségesebbek lesznek.
A kutatók szerint a megoldás a fosszilis energiahordozók használatának gyors csökkentése, a megújuló energiaforrásokra való átállás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás felgyorsítása lehet.
Forrás: The Guardian.
