„Ki a Duna vizét issza…”, kezdődik az ismert mondás, amit valószínűleg mind be tudnák fejezni, és bár szerencsére a szennyvíztisztítást nem jellemzi hűen ez a két sor, mégis komoly problémát jelent a hormonok vízbekerülése, mint kiderült nem csak az emberek, hanem a halpopuláció − különösen a hím halak − számára is.
A jelenlegi szennyvíztisztítási eljárásokkal a vízbe kerülő hormonokat nem tudják teljes mértékben kiszűrni, így azok belekerülnek a folyókba, patakokba, ahová a szennyvíz ürül. A természetes vizekbe tehát a csatornahálózatokból ürülnek a hormonok, de hogyan kerülnek a szennyvízbe? Bizonyos vényköteles gyógyszerek készítéséhez erős női hormonokat használnak, ezek kerülnek aztán a csatornákba, például, ha a gyógyszereket nem megfelelően semmisítjük meg, hanem egyszerűen a lefolyóba ürítjük. Ezt a problémát súlyosbítja az éghajlatváltozás és a népességnövekedés is, mivel a csapadék mennyiség csökken, ugyanakkor egyre több szennyvíz keletkezik. Ennek eredményeképp a természetes vizek szennyvíz koncentrációja folyamatosan nő. Az EPA (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala) szerint mára egyes nyugati folyóvizek 90 százaléka szennyvíz.
Arról, hogy ez a tendencia milyen hatással van a vizek élővilágára már több tanulmány született, ezekből derült ki, hogy a folyókba ürülő nagy mennyiségű női hormon hatására a halhímek elnőiesednek. Az ösztrogénnal fertőzött vizekben ugyanis megfigyelhető volt, hogy a hím egyedek külseje sokkal inkább hasonlított a nőstényekére, így nem lehetett ránézésre különbséget tenni köztük. Ez pedig nem csak a kutatókat, de a halakat is megtéveszti, ami a populáció csökkenéséhez vezethet.
(A képen: felül egy egészséges hím, alul pedig egy egészséges nőstény, a kettő közötti hal pedig egy fertőzött példány.)
Az EPA egyik új kutatása pedig azt is felfedezte, hogy nem csak a „nőies” külső veszélyezteti a hormonfertőzött vizekben élő halcsoportok hímeit, kiderült ugyanis, hogy a szintetikus ösztrogén egyenesen mérgező a számukra. Ezen túl, azt is megfigyelték, hogy a szintetikus ösztrogén hatására a halak termékenysége csökken, ha pedig ennek ellenére is képesek az utódnemzésre, akkor az utódaiknál fokozottan nagy esély lesz a terméketlenségnek. Azaz a vényköteles gyógyszerekből a vízbe kerülő szintetikus és természetes hormonok komoly hatással vannak a folyók halállományának alakulására.
