Az élelmiszer mennyisége sajnos nem minden világrészen elegendő az ott élőknek, így sok országban óriási probléma az éhezés, aminek kiküszöbölésére többféle megoldással is próbálkoznak, világszerte. Az egyik ilyen lehetőséget a GM, azaz genetikailag módosított élelmiszerek termelésével kapcsolatban látják a tudósok. De, hogyan viszonyul ehhez a világ? Milyenek lennének a jövő farmjai?
A Föld népessége, az előrejelzések szerint, 30 év múlva, már a 9 milliárdot is eléri, így majdnem kétszer annyi élelmiszerre lesz szüksége a világnak, mint manapság. Az élelmiszerek termelésére alkalmas földek azonban rohamosan pusztulnak, a rengeteg műtrágya, a vegyszerek, és a folyamatos kihasználtság miatt, így az, hogy még többet termesszen a világ ezeken a talajokon, nehezen megoldható.
Az első GM növények 1996-ban kerültek a piacra, és sokkal ellenállóbbak a vegyszerekkel szemben, mint eredeti társaik, azonban a világon nagyon sokan ellenzik a genetikailag módosított növények termesztését, forgalmazását és a fogyasztást. Manapság a kutatók főleg a rizs, kukorica, gyapot, repce, és szója fajták ellenállóbbá tételével kísérleteznek, hiszen ezeket fogyasztják, és használják a legtöbbet a világon. A legígéretesebbnek a rizs tűnik, amelynek A-vitaminban gazdag GM változatát aranyrizsnek hívják. Persze nem csak az okoz gondot a világ kutatóinak, hogy az emberiség nagy része ellenzi ezeket a növényeket, hanem az is, hogy sok helyen nincsenek meg a szükséges, modern feltételek ahhoz, hogy ezeket a “szuper” növényeket termeszteni lehessen, de a túlzott műtrágyahasználat, a korlátozott vízkészletek, illetve a klímaváltozás is nehezíti az élelmiszer termelését.
2050-re az emberiség legalább 70%-a városokban fogja élni mindennapjait, a jóslások szerint, így a mezőgazdasági területek is visszaszorulnak, amellett, hogy a termőföldek egynegyede így is folyamatosan pusztul, a magas foszfor és nitrogén tartalmú műtrágyák miatt.
Akkor hogyan tovább?
Az ENSZ egyik szakembere, Oliver de Schutte szerint, a növénytermesztésre a legjobb megoldást az jelentené, ha a 21. századi technológiát kombinálnánk a hagyományos termelési módszerekkel.
Bár a termőföldek száma rohamosan csökken, a világ tervezői és építészmérnökei a magasba nyúló építményekkel próbálják meg kiküszöbölni a problémát. Sok épület terve készült már el, és mindegyik elsősorban gyümölcsök és zöldségfélék termesztésére lenne alkalmas. Természetesen a környezetbarát megoldások teljesen egyértelműek ezen építmények esetében, így mindegyiket napkollektorokkal szerelnének fel, a zártabb szintekre pedig tükrökkel juttatnák a napfényt. Az épületek a szennyvizet is újrahasznosítanák, és van köztük piramis alakú, de a tengeren tornyosuló csodafarm is. Az USA és az Arab Emírségek olyannyira érdeklődnek ezek iránt, hogy még az évtizedben elkezdik az első futurisztikus farmok építését.
